Petőházi Tamás elmondta: sajnos nem termett annyi gabona, amennyinek a terményértékesítése fedezné a költségeiket, így veszteségeket fognak elszenvedni, ráadásul ennek mértéke nagyobb lesz a 2022-es évinél. Hozzátette: ez azért sem jó, mert a gabonaszektor nagyon sok gazda megélhetését biztosítja, és a mezőgazdaság többi ágazata pedig a szántóföldi növénytermesztésre, a megtermelt gabonára épül.

Kiemelte: 2022 után 2024-ben, 2025-ben és idén is aszály volt, csökkentek a termények, nyomott áron indult a piac, így a bevételük kevés, ráadásul a tartalékokat is felélték a gazdák.

„Félő, hogy egy inputszegény mezőgazdaság felé fogunk elindulni, ami senkinek nem lenne jó. Segítségek vannak, előrehozták a területalapú támogatások kifizetését, amit szuperelőlegnek hívunk. Ez egy nagyon pici, de fontos segítség. Bízunk benne, hogy minél többen újra fogjuk tudni indítani az évet” – fogalmazott az elnök.

Az imputszegény mezőgazdaságról szólva elmondta:

mindez azt jelenti, hogy vetőmagot és műtrágyát csak kis mennyiségben, vagy nem vásárolnak és próbálnak olyan talajművelési technológiát választani, hogy a traktorokat minél kevesebbszer kelljen használni, hiszen az üzemanyagárak is érintik a mezőgazdaságot.

Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy 11 millió euró rendkívüli támogatásban részesül a 2025-ös időjárási károk enyhítésére. Ezek kifizetése Petőházi Tamás szerint lassan elindul, ám ebből a pénzből kisebb részben anyagot vesznek a gazdák, de még inkább a hiteleiket fizetik vissza, így a rendszerszintű segítséghez ez kevés.

Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta:

kenyérgabonából lesz elegendő, hiszen az őszi kalászosok termesztése a legbiztonságosabb Magyarországon, még ha ez az év nem is volt most kedvező számukra.

Hozzátette: 4,1 millió tonna őszi búza termett 2026 nyarán, ebből körülbelül 2 millió 5-600 ezer tonna a belső felhasználás, vagyis még exportra is kerülhet. Az őszi árpa is közepes, vagy jó termést hozott, ezek erősödése várható Magyarországon. Ráadásul a termésstabilitás miatt egyre több gazda az őszi kalászosokat preferálja majd, mivel ezeket a növényeket a nagy melegek előtt learatják.

Petőházi Tamás arról is szót ejtett, hogy ők szántóföldi növénytermesztőként a termékpálya elején vannak, így arra nem tudott válaszolni, hogy ki, hogyan tudja majd az áremelkedési igényét érvényesíteni.

Kiemelte: nemcsak Magyarországot, hanem az egész északi féltekét érinti ez az aszályos időjárás. Tavasszal még úgy számoltak, hogy kukoricából 17 millió tonna importra lesz szükség az Európai Unióban a 2026-os szezonra, ez most már 26 millió tonna körül van.

„A többi országban sem jó a helyzet. Mivel nagyon drága a gázolaj és a szállítási költség, ekkora mennyiséget nem lehet olcsón beszállítani az Európai Unióba, úgyhogy emelkedni fognak az árak, és valószínűleg a termékpályán végig fog menni ez az áremelkedés” – fogalmazott az elnök.

A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült.