A szervezet főtitkára a CBS és a Fox News amerikai televíziónak adott interjúban közölte, hogy 22 országról van szó, és köztük NATO-n kívüli országként Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Új-Zéland, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein csatlakozhat a tervezett művelethez, amelynek tervezésében az Egyesült Államok is részt vesz.

Mark Rutte közölte, hogy az amerikai elképzelés megvalósításáról beszélt Donald Trump elnökkel, valamint a héten telefonon egyeztetett Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel is.

A főtitkár kifejtette, hogy megérti Donald Trump elégedetlenségét a késlekedés miatt, ami a Hormuzi-szorost érintő nemzetközi akció elindulását illeti, de hozzátette, hogy megértést kér, hiszen annak kidolgozásához időre van szükség, különösen azért, mert a szövetségesek nem tudtak előre az Irán elleni katonai művelet megindulásáról, így arra nem tudtak felkészülni.

Rutte ugyanakkor megjegyezte: érthető az Egyesült Államok döntése, hiszen "biztonsági okokból" nem tájékoztathatta sem a NATO-szövetségeseket, sem további szövetségeseket és partnereket, mert azzal a meglepetésfaktort, azaz az "első csapás" hatását kockáztatta volna.

Kijelentette: egyelőre nem tudja megerősíteni, hogy Irán interkontinentális ballisztikus rakétát használt-e a Diego Garcián működő amerikai-brit katonai támaszpont ellen, de amennyiben beigazolódik, akkor ez az amerikai elnök lépéseit támasztja alá.

"Ha igazolást nyerne, akkor az újabb bizonyítékot nyújtana arra, hogy kritikus fontosságú, amit az elnök tesz Irán ballisztikusrakéta- és nukleáris képességeinek megsemmisítése érdekében" - fogalmazott.

Donald Trump amerikai elnök a héten többször bírálta a NATO-t, pénteken például egy internetes bejegyzésében "gyávának" nevezte a szövetségeseket, amiért nem küldtek segítséget a Hormuzi-szoros biztonságának megteremtésére.