Infostart.hu
eur:
373.11
usd:
340.12
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina
Euró bankjegyek, pénz.
Nyitókép: Pixabay

Zsíros Sándor: ezt a 4,2 milliárd eurónyi EU-pénzt már megkapjuk, egy másik összeget próbálnak megtorpedózni

Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás keretében elrendelt intézkedéseket. Ez 4,2 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadítását jelenti, amiről már csak egy döntés van hátra, az Európai Tanácsnak kell ráütnie a pecsétet, de elég a minősített többség, és nem szokták felülbírálni a Bizottság javaslatait.

A kérdésre, hogy teljesen biztosra vehetjük-e ezt a 4,2 milliárd eurónyi, mintegy 1500 milliárd forintnyi pénzt, Zsíros Sándor, az Euronews brüsszeli tudósítója azt mondta: azután, hogy a bizottság áldását adta arra, hogy Magyarország teljesítette az előírt korrupcióellenes intézkedéseket, a pénz folyósítása biztossá vált, és a tanácsi döntés már csak formalitás,

általában a tanács meg szokta szavazni a bizottság javaslatait. Ráadásul nem is egyhangú döntés kell, hanem minősített többség,

úgyhogy 100 százalékra vehető, hogy október 13-án, amikor az általános ügyek tanácsülése lesz Brüsszelben, zöld lámpát kap Magyarország – fogalmazott.

Elmondása szerint ezt a döntést sem európai parlamenti képviselők, sem maga az Európai Parlament nem torpedózhatja már meg.

„Van egy másik ügy, amit a parlament megpróbál megtorpedózni: ez a 2023-ban jóváhagyott 10 milliárd eurós kohéziós forrás, amit még Orbán Viktor idején oldott fel a bizottság. A parlament azt kifogásolja, hogy nem teljesültek a jogállamisági feltételek, és azt is, hogy ez egy háttéralkunak volt az eredménye, amiért cserébe Orbán Viktor elengedte az akkori vétóját Ukrajna támogatása ügyében. Ez a per függőben van, de azóta megváltozott a politikai környezet, és akár a parlament vissza is vonhatja, vagy pedig, ha a bíróság negatív irányú döntést hoz, akkor lesz még mód arra, hogy ne kelljen visszafizetni ezt a pénzt” – mondta Zsíros Sándor. Kiemelte még, hogy

a 4,2 milliárd euró nem olyan „helikopterpénz”, amit rá lehet felülről szórni a lakosságra, hanem konkrét célja van.

Ezek kohéziós források, főleg közlekedésfejlesztésre és felzárkóztatásra valók. A fejlesztések egy része már megvalósult, csak utófinanszírozással benyújtják a számlát, úgyhogy ebből a költségvetési egyenleget is lehet majd javítani.

Korábban sok vita volt arról, hogy mire lehet pénzt költeni, és ami végül elkészült, az nem mindig felelt meg a célnak. A brüsszeli tudóstíó emlékeztetett: „épp ezért jött létre a kondicionalitási (jogállamisági) mechanizmus, amit tulajdonképpen Magyarország miatt hoztak létre, mert ellenőrizetlenül folytak el az uniós pénzek bizonyos politikai és gazdasági körökhöz. Azóta nagyon megváltozott az ellenőrzési rendszere, és a 27 mérföldkő – ami az összes uniós pénz felszabadításának a kulcsa Magyarország számára – jórészt épp a korrupció elleni harcot, a tenderek átláthatóságát, illetve azt célozza, hogy a pénzek végső felhasználói körének identitása tiszta legyen, vagyis hogy

tudják, kihez került a pénz.

És Magyarország be fog lépni az Európai Ügyészségbe – hamarosan az is elég nagy garancia lesz, ha ez a szervezet a kormánytól és a magyar államtól függetlenül nyomozhat az uniós pénzek ügyében, akár visszamenőleg is. Szerintem nagyon fognak figyelni arra, hogy ez a pénz tényleg a közösség javát szolgálja” – mondta.

A 4,2 milliárd eurónyi, Magyarországra érkező uniós forrásnál a projektek egy része utófinanszírozott, vagyis már zajló beruházásokról van szó. Csak a határidő kérdéses, vannak is olyan országok, amelyek nem voltak képesek elkölteni egyes uniós összegeket.

Ez kohéziós pénz, tehát nincs egy olyan nagyon kemény határidő, mint például a helyreállítási alapoknál

– emelte ki Zsíros Sándor.

„A helyreállítási alapoknál hivatalosan idén év végéig be kell nyújtani a projekteket és a számlákat, amit egy kis trükközéssel ki lehet tolni még egy évvel. A kohéziós pénzeknél viszont az a lényeg, hogy ebben a költségvetési periódusban el legyenek számolva. Én azt gondolom, hogy a kormánynak az volt a stratégiája, és ezt folyamatosan egyeztették a bizottsággal április 12., a választások megnyerése óta, hogy olyan nagy projektek valósuljanak meg, amelyeket egyszerű elszámolni, viszonylag nagy tételek, és szinte biztos, hogy megvalósíthatóak. Itt elsősorban a vasúti felújításokról és bizonyos infrastruktúra-fejlesztésekről volt szó. Szerintem a bizottság és a magyar kormány annyira szorosan együtt dolgozott tavasszal és a nyár folyamán, hogy csak olyan projektek lesznek, amelyeket tényleg le tudnak majd hívni és elszámolni” – fejtette ki az Euronews brüsszeli tudósítója az InfoRádióban.

A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×