Az amerikai jegybank (Federal Reserve) szerdán változatlanul – 3,5 és 3,75 százalék közötti szinten – hagyta az irányadó kamatot, miután 2025 végén három egymást követő csökkentést hajtott végre. A piacok azonban most elsősorban nem magára a határozatra, hanem Jerome Powell Fed-elnök nyilatkozataira figyelnek.

Korányi G. Tamás az InfoRádióban elmondta: a fejlemények következtében tovább folytatódott a dollár gyengülése, bár a kamatdöntés után, Jerome Powell sajtótájékoztatója közben „kisebb felfelé szórás” volt megfigyelhető, az euróhoz képest 1,9-ről 1,20-ra kúszott fel a dollár árfolyama. A hét közepén így 320 forintot is ért egy dollár. Nem sokkal később azonban „visszatértek a dolláreladók”. A tőzsdei szakértő szerint a dollár kisebb erősödése valószínűleg annak volt a következménye, hogy a Fed-elnök egyértelműen kijelentette, nem lesz kamatcsökkentés a napirenden ezen a héten.

Ezzel együtt a Jerome Powell megingott pozíciója és utódlása körüli bizonytalanságok továbbra sem értek véget. Donald Trump napokon belül megnevezi jelöltjét a Fed élére. Korányi G. Tamás megjegyezte: négy fő esélyest tartanak számon a posztra, és úgy véli, az amerikai jegybank új elnöke „kevésbé lesz szuverén személyiség, mint amilyen Jerome Powell”. Utóbbi az elmúlt időszakban azt hangoztatta, hogy utódjának távol kell tartania magát a politikától, a piaci szereplők közül azonban sokan kételkednek abban, hogy ez így is lesz. A bizonytalan helyzet egyáltalán nem kedvez az amerikai fizetőeszköznek, a tőzsdei szakértő úgy fogalmazott,

„egyre erőteljesebb a kiábrándulás” a piacon a dollár miatt.

Korányi G. Tamás szerint a piac inkább aggodalommal figyeli, ha a Fed-elnök túlzott mértékben függ a mindenkori amerikai elnöktől. Mint mondta, Donald Trumpnak pedig kifejezetten sajátos a gazdaságpolitikája, és a „cikcakk döntései sok esetben nem növelik a bizalmat a piaci szereplőkben a jelenlegi elnöki adminisztráció pénzügyi tájékozottsága iránt”.

Az egyre erősebb dollárgyengülés természetesen kihat a nemesfémek árfolyamára is. A szakértő szerint most „buborékfújás” van, a piacon pedig aki csak tud, „menekül az aranyba és az ezüstbe”. Még Jerome Powell szerdai sajtótájékoztatója előtt, de már a kamatdöntés után 5300 dollárra emelkedett az aranyár. Korányi G. Tamás emlékeztetett, hogy néhány nappal korábban lépte át az unciánkénti 5000 dollárt. Ehhez képest csütörtök reggel 5550-re emelkedett az arany árfolyama. A szakértő kiemelte:

ez történelmi teljesítmény, ugyanis még soha nem volt példa arra, hogy néhány óra alatt 250 dollárt erősödjön az unciánkénti aranyár.

Az ezüst esetében pedig pedig 113-ról 118 dollárra kúszott fel az árfolyam ezen néhány óra alatt. Csütörtökön egy gramm arany 56 600 forintba került, míg karácsony környékén még 40-43 ezres szinten volt. Egy év alatt dollárban számolva 100 százalékkal drágult az arany, az ezüst pedig még abszurdabb, 260 százalékos drágulást mutatott. Ez azt jelenti, hogy az ezüst egy év alatt több mint a két és félszeresére drágult.

A platina a hét elején döngetett csúcsokat, amikor 2870 dolláros szinten is járt, ami novemberhez képest majdnem kétszeres emelkedést jelent. Érdekes módon a lítium is sokat erősödött. Bár a lítium hivatalosan nem nemesfém, de az utóbbi időszakban a fémkereskedők érdeklődése annyira megugrott, hogy szinte már ebbe a kategóriába sorolják. Korányi G. Tamás felidézte, hogy novemberben még 80 ezer dollárt ért egy tonna lítium, azóta viszont 2,2-szeres növekedés történt, így jelenleg 172 ezer dollár a tonnánkénti ára.

Ez már a tulipánhagyma-effektus

A szakértő úgy fogalmazott, ezeket a hatalmas drágulásokat nem támasztják alá a gazdasági folyamatok, ez már a „tulipánhagyma-effektus”. Arra számít, hogy előbb-utóbb lesz valamilyen komolyabb korrekció, és a piaci szereplők többsége is ezt valószínűsíti. Sokan azt gondolták, már akkor elindul a korrekció, amikor átlépi az 5000 dollárt az arany árfolyama, ehhez képest csütörtökön még feljebb kúszott, és elérte az 5550-es szintet. Korányi G. Tamás elmondta: nem mindegy, mikor és mekkora korrekció lesz. Úgy véli,

ha nagyobb is lesz a korrekció, egy idő után akkor is meg fogják venni az aranyat,

mert „azok a folyamatok amelyek a svájci frankhoz hasonlóan visszahozták az aranyat mint nemzeti tartalék, továbbra is hatnak”.

A szakértő hangsúlyozta: az arany vagy az ezüst tőzsdei határidős termék. A lítium esetében pedig a határidős tőzsdei forgalom meghaladhatja a tényleges fizikai kínálatot, sőt akár az arany ETF-ek kereskedésénél is. Mint mondta, nem feltétlenül ipari célra vesznek például aranyat, vagyis nem azért, hogy beépítsék ékszerbe. Idézte Varga Mihályt is, aki nemrég azt nyilatkozta, hogy nagyon jól járt a Magyar Nemzeti Bank a korábbi évek aranyvásárlásaival, és nem zárta ki, hogy a közeljövőben további aranyvásárlásokat hajt majd végre magyar jegybank. Korányi G. Tamás szerint nem az MNB az egyetlen jegybank, amely így gondolkodik, több példa is van erre világszerte.