Infostart.hu
eur:
352.88
usd:
307.87
bux:
137979.68
2026. június 19. péntek Gyárfás
Hóval fedett sziklás hegyek Svájcban.
Nyitókép: Unsplash

Egyre nagyobb bajban Európa

Elkeserítő képet fest a klímaváltozás hatásairól az ENSZ támogatásával, mintegy száz szakértő bevonásával készült friss jelentés.

Európa hó- és jégtakarója csökken, a gyors felmelegedés már a kontinens leghidegebb régióit is elérte – állapította meg az ENSZ támogatásával, mintegy száz tudós és szakértő közreműködésével készült European State of the Climate 2025 című jelentés.

A kontinens legalább 95 százalékán az átlagosnál magasabb éves hőmérsékletek voltak tapasztalhatók tavaly – írták az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) és az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) által szerdán közzétett tanulmányban.

Európa szokatlan meleget, hőhullámokat és aszályt élt át, és az óceánok hőmérséklete is rekordmagasságokba szökött

– sorolták a kutatók, megállapítva, hogy a kontinens a globális átlagnál több mint kétszer gyorsabban melegszik.

A valaha mért legmagasabb volt tavaly a tengerek felszíni hőmérséklete a régióban, és a pusztító erdőtüzek éves szinten minden eddiginél nagyobb területet, mintegy 1 034 550 hektárt perzseltek fel, ami miatt a károsanyag-kibocsátás is rekordszintet ért el - emelték ki a jelentésben.

A hó és a jég jelentős csökkenésének veszélyére is felhívták a figyelmet: a hó- és jégtakaró ugyanis alapvető szerepet tölt be az éghajlat szabályozásában, mivel visszatükrözik a napfényt az űrbe. A lefedettség csökkenése viszont felgyorsítja a globális felmelegedést.

A jelentésből kiderült, hogy tavaly Európában a hótakaró vastagsága 31 százalékkal volt kisebb az átlagos értéknél, és csökkent a téli fagyok által érintett területek nagysága, mivel a kontinensen az év nagy részében átlag feletti magas hőmérsékleteket mértek.

Gyors felmelegedés tapasztalható az Északi-sarkvidéken és az Alpokban, Skandinávia és Oroszország északi, a sarkkörön kívül és belül fekvő területein pedig rekordhosszú, háromhetes hőhullámot jegyeztek fel.

Az európai gleccserek nettó tömege minden régióban csökkent, Izlandon a mérések kezdete óta a második legnagyobb csökkenéséről számoltak be, a grönlandi jégtakaróból pedig 139 milliárd tonna olvadt el.

„A hótakaró Európa-szerte valóban fogy, és ennek következtében a fehér, fényes felületek visszaverő képessége is csökken. Látjuk, hogy Európa alpesi régiói is sokkal gyorsabban melegednek, mint az európai átlag” – mondta el Samantha Burgess, az ECMWF éghajlati stratégiai vezetője. Előrejelzése szerint Európa hidegebb régióiban várhatóan kevesebb hó és kevesebb gleccser lesz a jövőben.

A viharok és árvizek ugyan a korábbi években tapasztaltaknál kisebbek voltak, de tavaly is sok ezer embert érintettek Európa-szerte, legalább 21 halálos áldozata volt a szélsőséges időjárásnak.

Az európai folyók vízhozama 2025-ben 11 hónapig volt átlag alatti, ami azt jelzi, hogy a változó körülmények Európa vízi rendszerein is nyomot hagynak.

A tudósok rámutattak, hogy a klímaváltozásnak nagy szerepe van a biológiai sokszínűség csökkenésében, ami viszont szintén hozzájárul az éghajlatváltozás felgyorsulásához.

A jelentésben ugyanakkor azt is kiemelték, hogy tavaly lendületet vett az európai energetikai átállás: a megújuló energiaforrások biztosították a kontinens villamosenergia-szükségletének 46,4 százalékát, a napenergia részesedése pedig újabb rekorddal 12,5 százalékot ért el.

„A hőmérséklet emelkedése, a sokfelé pusztító tűzvészek és az aszályok fényében a bizonyíték egyértelmű: a klímaváltozás nem jövőbeli fenyegetés, hanem a jelenünk” – hangsúlyozta a jelentés megállapításaival kapcsolatban Burgess.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára az éghajlatváltozás biológiai sokféleségre gyakorolt hatásáról szólva elismerte „azokat a merész kezdeményezéseket, amelyeket az európai döntéshozók annak védelme és helyreállítása érdekében tettek”.

A jelentés ugyan nem foglalkozott az El Nino időjárási jelenséggel, de Saulo elmondta: a WMO legfrissebb elemzései arra utalnak, hogy az El Nino már idén júliusban visszatérhet, és a nyomában járó felmelegedés jövőre tovább súlyosbítja az éghajlatváltozás hatásait.

Címlapról ajánljuk
Tanulságok a G7-csúcs után – Kína nélkül rajzolnák újra a világgazdaságot?

Tanulságok a G7-csúcs után – Kína nélkül rajzolnák újra a világgazdaságot?

Véget ért Franciaországban a G7-csúcs, vagyis a világ vezető gazdaságai – Egyesült Államok, Nagy-Britanna, Franciaország, Japán, Kanada, Németország és Olaszország – találkozója. A francia elnökség elsődleges célja a globális egyensúlyhiányok csökkentése és a nemzetközi együttműködés megújítása. Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint az országok végre konkrét intézkedésekben egyeztek meg, Kína fékezése jegyében.

Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Csütörtöktől tartós hőséghullám kezdődött, és egyelőre nem látszik, hogy mikor érkezhet markáns változás, enyhülés. A magas csúcshőmérsékletek mellett a hétvégétől már az éjszakák sem hoznak érdemi felfrissülést. Páll Márton meteorológus, a HungaroMet munkatársa és az országos tisztifőorvos is felemeli most a mutatóujját.
inforadio
ARÉNA
2026.06.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Heves támadásokat helyezett kilátásba Moszkva ellen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, amennyiben Oroszország folytatja a háborút. A nap folyamán beszámolt arról is, hogy Ukrajna és Németország megállapodást írt alá a ballisztikus rakéták elleni védelmi képességekről és felszólította nyugati szövetségeseit, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, és télig érjenek el eredményeket. Oroszország a jövőben rendszeres, tömeges csapásokat mér az ukrán fegyveres erők harcképességét befolyásoló célpontokra – jelentette be Szergej Lavrov külügyminiszter, miután a háború kitörése óta a legnagyobb szabású ukrán dróntámadás érte Moszkvát és annak környékét. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×