Egyre több kormányzat gondolkozik el azon, hogy a fosszilisüzemanyag-importokat a geopolitikai instabilitás közepette valamilyen más alternatívával váltsa ki. Egyesek számára ez a belföldi kitermelés erősítését jelenti, mások a napenergia és a szélenergia szerepét növelnék – írta meg a Politico.

Kolumbiában éppen a napokban rendezik meg az első világszintű konferenciát a fosszilis üzemanyagokról való leválással kapcsolatban

– olvasható.

Hozzáteszik, hogy Dánia eközben azt fontolgatja, hogy meghosszabbítja az olaj- és gázkitermelési engedélyeket. Morten Bødskov, az ország ipari minisztere úgy fogalmazott, hogy Európának a saját két lábán kell állnia. Ehhez pedig az szükséges, hogy befektessenek a zöld megoldásokba, de „abba is, amely a termelést fenn tudja tartani”. Németország a földgázkitermelést fokozná, ahogyan Hollandia is.

Ugyan Hollandia nem nyitja újra Európa legnagyobb gázmezőjét, amely Groningenben található, és a Wadden-tengerben sem ad ki további engedélyeket, de az Északi-tengeren halad tovább előre más projektekkel. Ezt Németországgal együtt teszi – írja a Politico.

A brit kormányzat nyomás alatt áll, hogy az Északi-tengeren újabb fúrásokat engedélyezzenek, Görögországban negyven év után először engedélyezhetik az offshore lelőhelyek felderítését, Franciaországban pedig az olajkitermelést fokoznák. A kérdés azonban nem csak Európának okoz fejtörést: a mexikói elnök Claudia Sheinbaum, egykori klímatudós sem ellenzi már a fracking, tehát a rétegrepesztés használatát a belső földgázkitermelés növelésének érdekében – olvasható.

A kritikusok szerint a fosszilis üzemanyagok kitermelésének növelésétől nem fognak rövid távon csökkenni az energiaárak. Úgy vélik, helyette ettől csak nőni fog az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke. A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) 2021-ben kiadott figyelmeztetésében úgy fogalmazott: ha a világ tartani szeretné magát a párizsi egyezményben lefektetett 1,5 Celsius-fokos célhoz, nem lenne szabad új földgáz- és olajmezőket jóváhagyni. Ezzel szemben 2021 és 2025 között legalább 180 új ilyen mező kapott kitermelési engedélyt, ebbe a bővítések és a fracking nem is tartozik bele – írják a cikkben.

Idézik a dán klímaminiszter, Lars Aagaard szavait: jobban tetszett volna neki, ha Európa zöld energiával tudott volna működni, de más a valóság. Alapvetően úgy látja, hogy jobb az európai országoknak, ha Dániából kapják a földgázt, mintha más kontinensekről jönne az.