A Központi Statisztikai Hivatal július 25-én közölte a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat. 2025. júniusában a gazdaságilag aktívak száma 4,89 millió fő volt, a foglalkoztatottaké 4,68 millió fő, a regisztrált munkanélküliek száma pedig 212 ezer főt mutatott. Ezen értékeket a 7,16 milliós munkaképes korú, azaz 15-74 éves népesség viszonylatában érdemes értelmezni.

A fenti adatok alapján az aktivitási arány, azaz a munkaképes korúakból a dolgozni szándékozók aránya 68,3 százalékon állt, a foglalkoztatási ráta 65,3, a munkanélküliségi ráta pedig 4,3 százalék volt.

Mivel a munkaerőpiacot jelentős szezonalitás, azaz éven belüli ingadozás jellemzi, így a fenti értékek értelmezéséhez az előző évek azonos hónapban mért mutatóit érdemes alapul venni. Ezen számok alakulását mutatja ez az ábra.

Ahogy a grafikon is megmutatja, az idei értéknél jobb aktivitási rátát még nem mért a magyar statisztikai hivatal az első nyári hónapban. 2024-ben ugyancsak 68,3 százalékot mutatott ez a fontos arányszám, azonban minden más évben kisebb értéket láthattunk. Az elmúlt 17 évben a mutató átlagos értéke 62,9 százalék volt, a legalacsonyabb értékét pedig 2009-ben vette fel, amikor 56,5 százalékon állt.

Hasonló folyamatokat láthatunk a foglalkoztatási ráta esetében is, bár itt a 2025-ös adat hajszállal „csupán” ezüstérmes lett a tavalyi után, ám még így is jóval magasabb szinten áll, mint a 17 év átlagát jelentő 59,1 százalékos érték, vagy a legrosszabb 2010-es 50,7 százalékos érték.

A fenti számok azt mutatják, hogy míg 2009-10-ben csak nagyjából minden második munkaképes korú magyar volt aktív, illetve rendelkezett állással, addig 2025-re már az érintettek kétharmada akart és tudott is dolgozni.

A 2025-ös munkanélküliségi ráta a vizsgált időszak középmezőnyébe tartozik, ám még így is egyértelműen alacsonyabb, mint a 6,1 százalékos átlagos szint, nem beszélve a 2010-es 11,0 százalékos értékről. A legalacsonyabb mutatót 2018-19-ben mérte a KSH, amikor a dolgozni szándékozók 3,2 százaléka nem rendelkezett csak állással.

A munkanélküliségi ráta görbéje egyértelműen mutatja a Covid.időszak nehézségeit, de azt is, hogy 2022-re a pandémia negatív munkaerőpiaci hatásait sikerült orvosolni. Az utóbbi három évben azonban kissé romlott a mutató értéke, a háborús időszak negatív gazdasági hatásai következtében.

A grafikon azt is megmutatja, hogy a 2018-19-es szintnél picivel magasabb munkanélküliségi ráta fő oka mégsem a rossz gazdasági helyzet, hanem az, hogy ma sokkan nagyobb arányban szeretnének a magyarok dolgozni, mint korábban.

A cikk szerzője Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője és a BCE docense