Infostart.hu
eur:
366.25
usd:
314
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Hungarian forint money, Woman clutching a handful of banknotes, Large denominations, Inflation and financial situation in Hungary
Nyitókép: Andrzej Rostek/Getty Images

Felmérés: a magyar emberek 40 százalékának nincs nyugdíj-megtakarítása

A megkérdezett ügyfelek negyede rendelkezik rendszeres nyugdíjcélú megtakarítással, és 72 százalékuk tartja fontosnak a nyugdíjra való felkészülést – derült ki az OTP Pénztárak által készített reprezentatív felmérésből. Az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója az InfoRádióban egy példán keresztül mutatta be, miért érdemes kisebb összeggel is elindítani nyugdíjcélú megtakarítást.

A magyar társadalom demográfiai szerkezete az elmúlt két évtizedben látványos átalakuláson ment keresztül. A KSH adatai szerint 2025-ben a 65 év felettiek száma csaknem 50 százalékkal meghaladja a 14 éven alattiakét. Ez új helyzetet teremt a 2005-ös állapothoz képest, amikor még több volt a gyermek, mint az idős. A népesség elöregedésének tendenciáját az OTP Nyugdíjpénztár statisztikái is alátámasztják: a pénztár tagjainak mintegy kétharmada 50 év feletti, ami az öngondoskodás szempontjából érthető trend és összhangban van az OTP Pénztárak által készített friss, reprezentatív kutatás eredményeivel is. A felmérés szerint a lakosság többsége (72 százalék) fontosnak tartja a nyugdíjra való felkészülést, de ez a kérdés az életkor előrehaladtával válik egyre fontosabbá.

Az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója az InfoRádióban elmondta: a felmérés április közepén készült ezer, 18 év feletti személy megkérdezésével. Mint kiderült, a megkérdezettek negyede rendelkezik rendszeres nyugdíjcélú megtakarítással, további 8-10 százalék válaszolta azt, hogy van ugyan tartaléka, de rendszeresen nem tudja gyarapítani a megtakarított összeget, vagyis csak alkalomszerűen tud félretenni.

A kutatásból nagyon kitűnik, hogy a válaszadók 40 százalékának nincs nyugdíjcélú megtakarítása, éppen ezért Budai József szerint nagyon fontos, hogy az ügyfelek minél előbb belépjenek egy nyugdíjpénzárba és minél hamarabb elkezdjék a megtakarítást. Azt tapasztalják, hogy folyamatosan fiatalodik az érdeklődők köre. A felmérés szerint az új belépők 53 százaléka 40 éves kortól kezd el megtakarítani, 28 százalékuk pedig 30 éves kortól gondol erre. Az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója kedvező tendenciának nevezte, hogy

a munkaerőpiacra bekerülők 20 százaléka figyel a nyugdíjcélú megtakarításokra.

A felmérésben rákérdeztek arra is az érintetteknél, hogy miért nincs nyugdíj-megtakarításuk. Ennek részben anyagi okai vannak, részben a fiatalabb korosztály még nem tartja fontosnak, hogy nyugdíjcélra megtakarítson. Ugyanakkor Budai József hozzátette: ha szóba kerülnek ezek a szolgáltatások, és felhívják az ügyfelek figyelmét erre a lehetőségre, akkor a fiatalabb korosztály is nyitottan áll a kérdéshez, és elkezd érdeklődni arról, hogyan és mennyit érdemes félretenni.

Úgy véli, akár kis összeggel is érdemes elindítani nyugdíjcélú megtakarítást. Mint mondta, ha valaki 9 százalékos éves hozammal kalkulálva

elindít 30 évre 20 ezer forint körüli megtakarítást, akkor összesen 36 millió forintot tud összegyűjteni.

Budai József megjegyezte: a 9 százalékos éves hozam a kockázatosabb portfóliók esetében érhető el a nyugdíjpénztári piacon. Azt gondolja, ez a példa is azt mutatja, érdemes időben elkezdeni a nyugdíjas évekre való felkészülést.

Az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója figyelmeztetett: az említett példánál maradva, ha valaki csak 15 évvel később indít el egy megtakarítást, akkor nem 20 ezer forinttal tudja ezt megtenni, hanem ennek sokszorosával. Ebben az esetben ugyanis havi szinten százezer forintot kellene félretenni ahhoz, hogy meglegyen az említett 36 millió forint. „A nyugdíjpénztári termékeknél természetesen a kamatos kamat elve is működik, illetve az adó-visszatérítés is gyarapíthatja a megtakarított összeget” – tette hozzá Budai József.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Egyre élesebben körvonalazódnak a pozíciók az Európai Unió hétéves költségvetése körül, ahol az Európai Parlament már mintegy 10 százalékos emelést vár el a Bizottságtól és a Tanácstól. A kérdés nemcsak az, hogy honnan teremtsék elő a többletforrásokat, hanem az is, hogy azokat milyen arányban fordítsák új prioritásokra, illetve a hagyományos politikák megőrzésére. A vita egyszerre szól pénzről, hatáskörökről és politikai súlypontokról, és a 27 tagállam közt sosem könnyű a konszenzusteremtés. Ebben az átalakuló rendszerben Magyarország számára is komoly lehetőségek nyílhatnak, de az még nem látszik, hogy az új kormány a nagyobb mozgástérrel járó reformokat támogatná, vagy a politikailag kevésbé kockázatos előre elkülönített források útjához ragaszkodna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×