Egy friss, országos kutatás szerint a fiatalokat leginkább az infláció, a lakhatás drágulása aggasztja, míg az idősebb korosztályokat az időskori elszegényedés, a személyes egészség, valamint az egészségügy helyzete.

„Az ÖPOSZ hét évvel ezelőtt bevezetett egy pénzügyi tudatosság-növelő, öngondoskodást megalapozó játékot a fiatalabb korosztályok számára, és ennek alátámasztásaképpen a szövetség minden évben kutatásokat végez, felmérve a lakosság aggodalmait, pénzügyi ismereteit, szorongásait” – mondta az InfoRádióban Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének főtitkára.

A tavalyi évhez képest idén már kétszer annyira szoronganak a fiatalok közül a felmerülő pénzügyek miatt, leginkább az infláció, a lakhatás, a lakáskeresés, az ingatlanárak emelkedése aggasztja őket – mondta a főtitkár. Az idősebb korosztályokat inkább az időskori elszegényedés, az egészségügyi ellátás országos színvonala, valamint a saját egészségük fenntartása foglalkoztatja. Kravalik Gábor szerint ezekre a problémákra, például az időskori öngondoskodásra, az egészségügyi előre gondolkodásra kínál remek megoldást egy önkéntes pénztár aránylag nagy, 20 százalékos állami támogatással.

Az ÖPOSZ főtitkára leszögezte: „Az öngondoskodás azt jelenti, hogy előre felkészülünk olyan kiszámítható vagy kiszámíthatatlan eseményekre, amelyekről úgy gondoljuk, hogy szembesülni fogunk velük életünk későbbi szakaszaiban azzal, hogy pénzt gyűjtünk rájuk, vagy egészségtudatosabban élünk, például eljárunk szűrésekre.”

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége szerint érdemes minél hamarabb elkezdeni az öngondoskodást, belépni pénztárakba, és még ha nem is ugyanakkora összegeket félrerakva, de már a 30 éves kortól kezdve célszerű a mindennapi élet részévé tenni. Kravalik Gábor úgy fogalmazott:

„Ne csak akkor kapjunk észbe, ha már közel a nyugdíj, vagy egy egészségügyi probléma, aminek a megoldása jelentős anyagi terhet ró ránk vagy a családunkra.”

A főtitkár szerint a későbbi esetleges élethelyzetekre való felkészülés fontossága miatt támogatja az állam a belépést 20 százalékos, évente 150 ezer forintban maximalizált adókedvezménnyel.

Ha pedig már pénztári tagok vagyunk, akkor érdemes átgondolni, hogyan optimalizálhatjuk vagy adott esetben növelhetjük a befizetéseinket – tette hozzá Kravalik Gábor. Mint mondta, tavaly csak a nyugdíjpénztárakba 150 milliárd forintnyi befizetés érkezett, az egészségpénztárakba pedig közel 100 milliárd forintnyi.

„Ezek jelentős megtakarítások, de van még helye a növekedésnek” – jegyezte meg a szövetség főtitkára, és azt is megemlítette, hogy jelenleg körülbelül kétmillió egészségpénztári, illetve nyugdíjpénztári tag van, ami az aktív magyar lakosságnak csak kisebb hányada, tehát e téren is van még hova gyarapodni.