Megjelentek a Belügyminisztérium oldalán a legfrissebb lakossági statisztikák, mely alapján Magyarország állandó lakossága 2025. január 1-jén 9 721 685 fő volt, 0,4 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben. A fővárosban 1 616 241 fő, a városokban 5 072 017 fő, a falvakban 3 032 799 fő lakott; a csökkenés mértéke Budapesten 0,4 százalék, a városokban 0,7 százalék, a községekben és nagyközségekben 0,06 százalékos volt. Ez a csökkenő trend azonban nem egységes: míg egyes településeken meredeken nő a lakosok száma, másutt nagymértékű csökkenés látszik.
A Pénzcentrum a friss statisztikák alapján megvizsgálta, hogy hol történt az elmúlt 1, illetve 5 év során nagy változás, hol nőtt az állandó lakosság jelentősen. Az látható, hogy az állandó lakosság sok kistelepülésen ugrásszerűen emelkedett az elmúlt években, mely számos hatás együttes eredménye lehet – jegyzik meg, arra is felhívva a figyelmet, hogy a rangsor nem a számszerű, hanem a százalékos növekedés alapján készült. Ennek a módszernek az előnye, hogy a települések "népszerűségét" saját méretükhöz viszonyítva tudjuk vizsgálni, a hátránya azonban, hogy emiatt számos törpefalu található a ranglistán.
A 3177 település közül – Budapest kerületei különálló településeknek számítanak – 1264 helyen nőtt az állandó lakosság 2024-ről 2025-re akár minimális mértékben, vagyis a települések 39,8 százalékán. A növekvő lakosságszámú települések között van 4 fővárosi kerület (I., V., XIII., XXIII.), 87 város – de egyetlen vármegyeszékhely sem – és 1173 falu. Ha pedig 2020. január 1-je és 2025. január 1-je lakosságszámát vizsgáljuk, akkor az látszik: 5 év alatt 1295 településen volt növekedés. Egy budapesti kerület (XIII.), 84 város és 1209 község és nagyközség lakosságszáma nőtt. Bár a számadatok hasonlóak, ha megnézzük, hol nőtt 1 és 5 év távlatában a lakosságszám, akkor csak 798 ilyen települést találunk: 62 várossal és 735 faluval.
2024-ről 2025-re a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Keresztéte községben nőtt a legnagyobb mértékben a lakosságszám: egy év alatt a duplájára. A top 5-ben szintén hasonló méretű borsodi és zalai aprófalvak szerepelnek: Kisvásárhely, Teresztenye, Lendvajakabfa és Szijártóháza. A TOP50 legnagyobb települése az év elején 531 állandó lakosú Fáj és minden település község. Ha 1000 fő feletti településeket keresnénk, az első a rangsorban Vácrátót lenne az 55. helyen, a következő pedig Balatonakarattya a 99. helyen. Ahhoz pedig, hogy egy várost találjunk, csaknem a 400. helyig kéne elmennünk a toplistában, így bukkannánk Őrbottyánra – írja a portál, ahol részletesen ismertetik a top 50-es listát is.
Amennyiben 5 év távlatában vizsgáljuk a változásokat, akkor egészen más képet kapunk. Az első helyen a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Teresztenye áll, melynek lakossága 83,3 százalékkal nőtt 2020 óta, 44-en lakják. A második helyen azonban rögtön ott van a 6977 fős lakosságú Rajka – mely a tavalyi toplistán az első helyen volt –, mely 80,4 százalékkal növelte lakosságszámát 5 év alatt. A top 50-ben 49 községet és 1 nagyközséget találunk – Nagycenket – és akad kilenc 1000 fő feletti település is. Az első város a listában Zalakaros lenne a 113. helyen.
A Pénzcentrum egyebek mellett kitér arra is, hogy mi áll a növekedés hátterében, továbbá arra is, hogy mely városok, nagyobb települések lakosságszám-növekedése volt kimagasló: egy év alatt 1,5 százaléknál nagyobb mértékben Őrbottyán, Herend és Velence területén nőtt a lakosságszám. A top 50-es városi listán főként Pest megyei településeket találunk. 2020 óta pedig több mint 10 százalékkal nőtt a lakosságszám Zalakaros, Velence, Biharkeresztes és Harkány területén. A nagyobb városok itt sem voltak versenyben, egyedül Érd került be az első 50 város közé a növekedési rangsorban. A legnagyobb lakosságszámú községek és nagyközségek Solymár, Tárnok, Erdőkertes, Csömör és Nagykovácsi – utóbbi négy számottevő növekedést is mutatott az elmúlt években.