A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség már a múlt héten is tárgyalt a Nemzetgazdasági Minisztériummal arról, hogy az élelmiszer-inflációt miként lehetne visszaszorítani. A szövetség akkor vállalta, hogy megpróbál a beszállítói partnereivel egyeztetni az árak csökkentése érdekében, illetve megpróbálja visszautasítani azokat az áremeléseket, amelyeknek a terve ott van kiskereskedelmi láncok asztalán. Ám Neubauer Katalin elmondta: mindig hangsúlyozzák, hogy nem lesz elegendő csak a kiskereskedelmet bevonni ebbe a folyamatba, mert a beszállító partnerek, az ellátási láncot biztosító, a termelő-, feldolgozóipari ágazati szereplők nélkül az árcsökkentés nem lehet hosszú távon eredményes.
"Bízunk benne, hogy a beszállító partnereink is megértik azt, hogy most nagy szükség van az árak csökkentésére, az infláció visszaszorítására, mert ha a kormány legrosszabb forgatókönyvként árstopot vezetne be, akkor az – amint az előző időszakban is megmutatkozott – senkinek sem jó. Végső soron a fogyasztóknak sem, de a feldolgozóipari szereplőknek sem, kivéve néhány olyan vállalatot, amely fő beszállító a hatósági áras termékek tekintetében" – mondta a szövetség főtitkára.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a mostani összehasonlítás nem elég objektív, mert egy évvel korábban, januárban, februárban és márciusban is még élt az akciós árszabályozás, amikor a hatósági áras termékeket 0 százalékos vagy –15 százalékos árréssel volt kénytelen árulni a kiskereskedelem. Ez azt jelenti, hogy az 2025-ös árakat összehasonlítva a tavalyi évivel, ha nem is lett volna beszállítói áremelés, akkor is alapból 15-30 százalékkal magasabb árral szembesülne a fogyasztó, ha a kereskedő csak azt az árrést teszi rá, amiből a költségeit kigazdálkodja.
Neubauer Katalin elmondta: ma Magyarországon a napi fogyasztási cikkek kereskedelmének kevesebb mint 30 százaléka bonyolódik magyar tulajdonú kereskedelmi hálózatokban, több mint 70 százalék pedig multinacionális vállalatoknál, diszkonthálózatokban, szuper- és hipermarketekben. Tehát ha a 70 százalékot adó multicégek nem gondolkodnak hasonlóképpen, akkor az árakat és az inflációt csökkentő törekvést nem lehet elérni – mutatott rá. Legfeljebb olyan szabályozókkal, mint a hatósági ár, de a főtitkár szerint egy olyan szakmai konszenzus lenne a legjobb, amelyben a kormány, a feldolgozóipar és a kiskereskedelmi láncok is együtt tudnak gondolkodni.
Jelenleg a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetségnél arra törekszenek, hogy
a forgalom szempontjából nagy jelentőséggel bíró beszállító partnerekkel próbáljanak meg egyeztetni.
Elsősorban termékektől, termékköröktől és a beszállítóktól függ Neubauer Katalin szerint, hogy mikorra és mekkora árcsökkenést lehet elérni. Vannak olyan termékkörök, amelyeknek a beszállítói áremelése már megtörtént az előző időszakban, ősszel, illetve január-februárban, és vannak ezen belül olyan beszállítók, akik ugyanazt a termékkört szállítják, de még nem léptették életbe az emelést.
"Nagyon árnyalt ez a probléma, nagyon árnyalt és nagyon érzékeny maga a terület is, ezért minden kereskedő és minden beszállító arra törekszik, hogy figyelembe vegye ezeket a tényezőket, hogy ne egy fűnyíróelvszerű megoldás szülessen, hanem mérlegeljük azt, hogy melyik termékkörben milyen változási folyamatok voltak, és melyek hathatnak kedvezően az árcsökkentés irányába" – fogalmazott a főtitkár.
Kiemelte: elgondolásuk szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium most a statisztikai szempontokat veszi elsősorban figyelembe, és
"tisztán látható, hogy 2025. június 30-ig, amíg az előző év bázishatása a kötelező akciózás miatt még megjelenik, addig mindenféleképpen meg kell állapodni a beszállító partnerekkel,
hogy ezt a bázis okozta problémát sikerüljön kiküszöbölni, valamint olyan árszinteket lehessen kialakítani, amelyek hosszú távon kedvezőbb inflációs környezetet, kedvezőbb élelmiszer-inflációt tudnak eredményezni" – foglalta össze Neubauer Katalin.
Hangsúlyozta, hogy az áremelkedés mögött sok egyéb ok is van – megemelkedett adók, terhek, árfolyamprobléma, minimálbér-emelkedés –, ami természetesen fontos része a gazdaságnak, de a gazdálkodók szempontjából ezek költségnövekedést jelentettek. Ezért semmiféleképpen nem érdemes a feleknek erőből tárgyalniuk, mert mindenhol megvannak ezek a költségemelkedés okozta problémák, a kiskereskedelemben, a feldolgozóiparban, a termelő ágazatban egyaránt.
Kérdésre válaszolva kijelentette még, hogy most nincs abban a helyzetben a kereskedelem, hogy mindezekért cserébe kérjen valamit, például adócsökkentést.
"Mi feladatot kaptunk, nekünk ezt végre kell hajtani annak érdekében, hogy a legrosszabb forgatókönyv – a hatósági ár – nehogy életbe lépjen. Viszont
ha a kormány erre a döntésre jut, akkor azt kérjük, hogy az ellátási láncban szereplő összes érintett gazdálkodó viselje a terhet közösen, ne csak a kiskereskedelem,
ahogy az előző időszakban" – mondta a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára.