Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint a magyar GDP bővülése 2025-ben elérheti a két százalékot, majd 2026-ben a 2,5 százalékot, az infláció pedig a januári tetőzés után az év közepéig lassulni fog, majd tartós emelkedésbe kezd. A szakpolitikai intézet társalapítója és gazdaságkutatási igazgatója azt mondta az InfoRádióban, hogy a magyar gazdaság növekedésének motorja a fogyasztás lehet, melynek bővülésére idén az emelkedő reálbérek adhatnak teret.
Kozák Ákos hozzátette: a 2024-es viszonylag alacsony, 0,5 százalékos éves átlagos GDP-növekedés miatt lefelé kellett módosítaniuk az adatokat. Mivel a vártnál visszafogottabban teljesített tavaly a gazdaság és nem következett be nagyobb mértékű bővülés, egyfajta óvatosság érhető tetten az elemzők körében. Az Egyensúly Intézet éppen ebből kifolyólag 0,2 százalékkal lejjebb csúsztatta a GDP-adatot, és ezért számol csak kétszázalékos növekedéssel erre az évre.
A közgazdász-szociológus arról is beszélt, hogy jövőre már akár 2,5-3 százalékos GDP-bővülés is lehet. A következő egy-két évben emelkedhet a medián reálbér is, ami tovább élénkítheti a fogyasztást. Kozák Ákos szerint kedvező fordulatban lehet bízni, mert a következő időszakban már nemcsak a szolgáltatásoknál, hanem
a tartós vagy napi bolti cikkek vásárlásánál is jelentkezhet a nagyobb keresleti igény, illetve talán a beruházások is elkezdenek majd növekedni.
Az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója kitért az infláció várható alakulására is. Mint mondta, legutóbbi előrejelzésükhöz képest némileg felfelé módosították az inflációs várakozást: 2025-re 4,1, míg 2026-ra 5 százalék körüli általános árszínvonal-emelkedést prognosztizálnak. Kozák Ákos úgy véli, a 4,1 százalékos éves infláció reális lehet annak ismeretében, hogy 2025 januárjában a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.
Megjegyezte, hogy a kedvezőtlen januári adat mindenképpen óvatosságra inti a gazdaságpolitika vezetőit és szereplőit, mert „mindenkit kísért a 2023-as rendkívül magas infláció”. Kozák Ákos kiemelte, hogy az elmúlt hónapokban nemcsak az elszabaduló élelmiszerárak, hanem a szolgáltatások emelkedése is fűtötte az inflációt. Mint fogalmazott, „az egyes fogyasztási jószágcsoportok különbözőképpen járulnak hozzá az emelkedő inflációhoz”.
Az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója ugyanakkor hozzátette azt is, hogy minél inkább a beszállítói láncok részévé kellene tenni a magyar kis- és középvállalkozásokat.
