A 2024-es év GDP-növekedési üteme még nem ismert, ugyanis az utolsó negyedév adatát még nem hozták nyilvánosságra. Az első háromnegyed év tényadataiból, valamint a tavalyi esztendő utolsó hónapjainak ipari termelésre, építőiparra és kiskereskedelemre vonatkozó részadataiból azonban a Kopint-Tárki előrejelzése szerint arra lehet következtetni, hogy az éves növekedés vélhetően 0,5 és 0,7 százalék között lehetett.
Palócz Éva az InfoRádióban elmondta: ez a feltételezett GDP-adat messze elmarad az elemzők által korábban nyilvánosságra hozott várakozásoktól. Emlékeztetett, hogy a magyar kormány 2024 elején 4 százalékos növekedési ütem elérését tűzte ki célul. Akkor a piaci előrejelzők többsége – így a Kopint-Tárki is – nagyjából 2,5 százalék körüli növekedést tartott reálisnak, ami jócskán alacsonyabb volt a hivatalos előrejelzésnél, de a konjunktúrakutató megjegyezte, hogy az év során folyamatosan korrigálni kellett a számon, miután „rosszabbnál rosszabb adatok jelentek meg”.
A Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint a vártnál gyengébb GDP-adatnak számos oka van, melyek közül kiemelte, hogy a beruházások óriási mértékben visszaestek, ami nagy csalódást okozott az érintett szektorban. Mint fogalmazott,
a tavalyi éves gazdasági növekedés egy vagy akár két százalék feletti is lehetett volna, ha nem zuhannak be ennyire drámaian mind az állami, mind a magánberuházások.
Hozzátette: kormányzati tisztségviselők általában azzal indokolják a kedvezőtlen gazdasági mutatókat, hogy elmarad a várakozásoktól a fogyasztás, de szerinte „valójában ezzel nem volt baj”, mivel a vásárolt fogyasztás az év második felében volumenben már 4 százalék feletti ütemben nőtt.
A Kopint-Tárki elemzőinek nagy meglepetést okozott, hogy az előzetes várakozásaikhoz képest milyen mértékben csökkentek tavaly a magánberuházások. Palócz Éva elmondta: csökkenő kamatokra lehetett számítani, ami be is következett, ennek ellenére a beruházások „nagyon lanyhák maradtak”. Úgy véli, ez csak részben okolható a külföldi keresletzsugorodással vagy a németországi gazdasági problémákkal. A konjunktúrakutató szerint nem lehet vitatni, hogy a német gazdaság alakulása behatárolta az exportlehetőségeket, de ezzel együtt
a belföldi kereslet is rendkívül alacsony volt.
„Ehhez adódott még hozzá a központi költségvetés nagyon feszített, sanyarú helyzete. Ezzel gyakorlatilag valamennyi finanszírozási elem és keresleti tényező zsugorodott, és az együttes hatások vezettek ehhez a nagyon rossz eredményhez” – magyarázta Palócz Éva.
A héten derült ki, hogy már második éve zsugorodik a német gazdaság. A Destatis statisztikai hivatal számításai szerint 2024-ben 0,2 százalékkal csökkent Németország bruttó hazai terméke az előző évihez képest. Egy évvel korábban, 2023-ban pedig 0,3 százalékkal zsugorodott Németország GDP-je. Palócz Éva kiemelte, hogy a magyar gazdaság helyzete nagymértékben függ attól, mi történik Németországban, ezért mindenki nagy figyelemmel kíséri az ottani adatok alakulását. Mint fogalmazott, természetesen a német gazdaság „gyengélkedése” is hozzájárul ahhoz, hogy nem a vártak szerint alakul a magyar GDP-növekedési ütem. Ugyanakkor megjegyezte, hogy „nem lehet mindent erre fogni”, mert nemcsak Magyarországot, hanem a cseheket, a szlovákokat, sőt még a diverzifikáltabb külkereskedelmi kapcsolatokat ápoló lengyeleket is szoros gazdasági kapcsolatok kötik össze Németországgal, a felsorolt közép-kelet európai országokban mégsem teljesít annyira rosszul a gazdaság. Palócz Éva szerint
ezek az országok azért vannak jobb helyzetben, mint Magyarország, mert a belföldi keresleti tényezők kompenzálják a németországi hatásokat, például hatékonyabban működnek a helyi szolgáltatások.
A Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint talán az a legszomorúbb, hogy 2024-ben, különösen a harmadik negyedévben minden gazdasági ág teljesítménye zsugorodott Magyarországon. Nemcsak az exporttól erősen függő ipar, hanem a mezőgazdaság és az építőipar is, a szolgáltatások pedig nagyon enyhén növekedtek. Korábban jelentősebb emelkedés volt tapasztalható ebben a szektorban is.
„Általános bizalomhiány érzékelhető most mind a lakosság, mind a vállalatok részéről. A lakosság különösen 2023-ban óriási mértékben megégette magát a hatalmas inflációval, ami többek közt gazdaságpolitikai hibákra vezethető vissza. Elinflálták az emberek pénzét, ezért nem meglepő, hogy nagyon óvatosak most. A bizalomhiány a magánberuházások terén is érzékelhető, és az sem kedvező, hogy alig-alig érkeznek európai uniós támogatások” – összegzett Palócz Éva.
A 2025-ös év már kedvezőbben alakulhat
A Kopint-Tárki előrejelzése szerint 2025-ben már elmozdulhat a holtpontról a magyar gazdaság, és akár 2,4 százalékos növekedés is lehet idén. Ez az előrejelzés egy százalékponttal alacsonyabb, mint a kormányé. Palócz Éva elmondta: ha fennmarad a magánfogyasztás 3,5-4 százalékos üteme, és a beruházások magukra találnak, akkor nem lehet akadálya a „szerény növekedési ütemnek”. Megjegyezte: várhatóan idén is lesz reálbér-emelkedés, de valószínűleg kisebb, mint tavaly.
2024-ben 9-10 százalékkal emelkedett a reálbér, a konjunktúrakutató szerint 2025-ben ennek kevesebb, mint a fele várható. Nominális bérek terén nagyjából 8-9 százalékos növekedést vár, míg
az infláció tekintetében a tavalyi 3,7 százalékhoz képest idén legalább 4,3 százalékos lehet az áremelkedés üteme,
ami a vezérigazgató megfogalmazása szerint egy „nagyon visszafogott és optimista” előrejelzés.
Sok elemzőt és gazdasági szereplőt meglepett a decemberi 4,6 százalékos inflációs csúcs, a Kopint-Tárki azonban pontosan ezt a számot jelezte előre. Palócz Éva hangsúlyozta: az előző év azonos hónapjához viszonyított indexről van szó, és emlékeztetett, hogy 2023 végén alacsony volt ez az adat, és ehhez képest történt növekedés, ami kalkulálható volt. Felidézte, hogy főként az élelmiszerek terén megindult egy újabb áremelkedési hullám 2024 végén. Megítélése szerint ez folytatódik 2025 első negyedévében is. „Ilyenkor a termelők és a kereskedők is elég erősen megnyomják a ceruzájukat.
Prognózisunk szerint januárban jócskán 5 százalék fölött lesz az áremelkedés üteme az előző év januárjához képest”
– mondta a vezérigazgató.
A 2023-as év inflációs sokkja, azon belül is élelmiszer-infláció eléggé megrázta a lakosságot. Palócz Éva úgy véli, nincs nagy esély arra, hogy hasonló mértékű áremelkedés legyen 2025-ben. Mint mondta, 2023-ban az egész világon nagyon erőteljes inflációs nyomás érvényesült jelentős energiaár-emeléssel, jelenleg nem látható jele annak, hogy ez megismétlődne a közeljövőben. Emlékeztetett, hogy a Kopint-Tárki elemzéseiben mindig hangsúlyozta: a magyar infláció nem szankciós infláció volt, mert más, szintén a szankcióktól sújtott vagy szankciókkal érintett országokban nem volt olyan nagy infláció, mint a magyar gazdaságban.
Hozzátette: egy 4-5 százalékos infláció nagyon érzékenyen érinti a magyar gazdaságot, hiszen az infláció mindig az előző év megemelt áraira rakódik rá. Ez azt jelenti, hogy a Kopint-Tárki által előrejelzett 4,3 százalékos idei infláció rárakódik a 2023. évi 17,6 és a 2024-es 3,7 százalékos inflációra, vagyis „folyamatosan fúvódnak fel az árak”. Palócz Éva elmondta: a magyar árszint mára elérte az európai átlagot, sőt bizonyos termékeknél meg is haladta, a bérek viszont jócskán alatta vannak, amivel „óriási diszkrepancia alakult ki”.