A kormány 3,4 százalékos GDP növekedéssel kalkulál 2025-ben, de Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdasági elemzésért felelős helyettes államtitkára elmondta, házon belül készítenek alternatív forgatókönyveket is. "Rendkívül sok a bizonytalanság, a kilátásokat is nehéz megjósolni, így a tárcánál különféle növekedési forgatókönyvekkel készülnek" – hangsúlyozta.
"A német gazdaság nélkül a három százalék fölötti növekedés nem fog menni. Aztán amikor majd beindulnak a hazai gigagyárak az év másik felében, az lesz a kérdés, hogy lesz-e kereslet arra a BMW-mennyiségre, arra a BYD-mennyiségre, ami akkor a piacra kerül. Nyilván ott is fokozatos lesz a felpörgés, de ettől függetlenül az év másik felében ezek már adhatnak egy pluszt" – fogalmazott Suppan Gergely.
A Magyar Nemzeti Bank is ezt várja. Úgy számolnak, hogy a GDP növekedése 2,6-3,6 százalék lehet. Balatoni András, a jegybank közgazdasági előrejelzésért és elemzésért felelős igazgatója elmondta: a CATL, a BYD és a BMW együttes, egész éves GDP-növekedésre gyakorolt átlaghatása 0,6 százalékpont.
Az Erste Bank 2 százalék körüli növekedést prognosztizál, de azt Nagy János, a pénzintézet makrogazdasági elemzője is kiemelte, hogy sok a bizonytalanság. Szerinte az is elképzelhető, hogy az új nagy gyárak elindulását elhalasztják.
"A BYD Németországban például messze nem a legnépszerűbb autó. Egyáltalán a kínai szegmens is még elég új. A januári értékesítési adat százas nagyságrendet mutat, tehát alig volt rá szükség. A BMW-nek a tisztán elektromos teljes globális értékesítése és termelése nagyjából 400-500 ezer darab. Ha abból 150 ezret ide is hoznak, nehéz elképzelni, hogy ez hamar felfusson" – ismertette várakozásait.
Palócz Éva, a Kopint Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója 1,8-2 százalék körüli növekedést vár. Azt mondta, a fogyasztás idén is jól teljesíthet, a beruházások azonban továbbra is alacsony szinten maradnak, ami lehúzza a gazdasági teljesítményt. A cégek 50 százaléka nem tervez beruházást, ami óriási szám, mert amelyik tervez, az se biztos, hogy végül meg is teszi.
Az inflációt valamennyi elemző kockázatnak látja 2025-ben. Hangsúlyozták, az élelmiszerárakat befolyásolhatja például az időjárás, a madárinfluenza vagy a sertéspestis. A drágulás pedig hatással lehet a fogyasztási kedvre és így a növekedésre is.