Infostart.hu
eur:
373.11
usd:
340.12
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina
Interest rate financial and mortgage rates concept. Hand putting wood cube block increasing on top with icon percentage symbol upward direction
Nyitókép: marchmeena29/Getty Images

1,8 és 4 százalék között szóródnak a magyar gazdasági növekedési elérejelzések

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint hat intézmény is növekedést várt Magyarországon a 2024-es és a 2025-ös évre. Stagnálás és visszaesés nem szerepel a számításokban. Az InfoRádió Pásztor Szabolcsot kérdezte.

A kormányzat, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Bizottság prognózisai is azonos irányba mutattak 2024-re.

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója az InfoRádióban elmondta, 2024-re a teljes növekedési ütem még nem áll rendelkezésre, csak negyedéves mutatók vannak.

"A magyar kormányzat 4 százalékkal megpróbált pozitív jövőképet vetíteni a magyar gazdaság elé, de külső és belső körülmények miatt a tényleges növekedési ütem elmaradt a 4 százaléktól, de egyébként elmaradt az IMF által előre jelzett 3,1 százaléktól is " – mondta a szakértő.

2025-ben a magyar kormány 3,4 százalékos GDP-növekedéssel számol. A legpesszimistább forgatókönyv az Európai Bizottságé, amely 1,8 százalékos GDP-növekedést vár. "Sok minden függ majd a külső környezettől, a háború lezárásától vagy éppen annak elhúzódásától, a világpiaci folyamatoktól. De önmagában véve azt látjuk, hogy két év gyengélkedése után most ténylegesen nagyobb százalékkal indulhat meg a gazdasági növekedés 2025-ben" – mondta Pásztor Szabolcs.

Ha érdemben növekednek a reálbérek, megugrik a fogyasztás, és ha a beinduló gyárak 0,6 százalékkal felhúzzák a GDP-t, akkor teljesíthető lesz a 3 százalék körüli vagy azt is meghaladó gazdasági növekedés – tette hozzá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 22. 21:00
2026. november 22. 19:51
×
×