Ha kisebb mértékben is, de a 2023-as évhez képest nőtt tavaly a magyar államadósság, amely 73,6 százalék volt 2024 végén. A GDP-arányos hiány 4,8 százalék lett, ez az adat szintén meghaladja a kormány által tervezett 4,5 százalékos deficitcélt.

A Portfolio vezető makrogazdasági elemzője az InfoRádióban elmondta: az államháztartás gazdálkodását tekintve éven belül javuló tendencia volt megfigyelhető, ugyanakkor az év egészét illetően inkább kedvezőtlen kép rajzolódik ki. A számok szintjén ez azt jelentette, hogy 2024 utolsó negyedévében a magyar állam finanszírozási igénye a GDP 3,8 százalékának felelt meg. Madár István szerint a négy százalék körüli költségvetési hiány általában magasnak tekinthető, ugyanakkor hozzátette: nem szabad figyelmen kívül hagyni, „milyen mélyről indultunk”, illetve négy negyedéves folyamatos csökkenés volt a finanszírozási igény tekintetében, ami összességében 2020 eleje óta a legkedvezőbb tendencia egyensúlyi szempontból.

Az éven belüli kedvező folyamatok azonban nem voltak elegendők ahhoz, hogy a kormány elérje a kitűzött céljait. A 2024-es teljes finanszírozási igény esetében 0,3 százalékos lett az elmaradás. Bár a mérési módszertanok eltérők is lehetnek, a hivatalos eredményszemléletű költségvetési hiány, vagyis a deficit tekintetében 4,8 százalék lehet a végső adat, ami Madár István szerint leginkább azzal indokolható, hogy a gazdasági növekedés a vártnál lényegesen mérsékeltebb volt.

Az államadósság a harmadik negyedévi 76 százalékról csökkent 73,6 százalékra 2024 utolsó negyedévében, és erre azért előzetesen az elemzők is számítottak. A mérséklődést segítették az év utolsó hónapjaiban meghozott intézkedések. Madár István ugyanakkor emlékeztetett, hogy 2023 végén 73,4 százalék volt az államadósság, vagyis egy év alatt 0,2 százalékkal lett magasabb ez az érték. Felidézte, hogy ilyenre legutóbb 2019 és 2020 között volt példa, igaz, akkor óriási emelkedés történt a Covid-válság idején elkerülhetetlenné váló védekező intézkedések, illetve a GDP visszaesése miatt. Azóta folyamatos, egyre lassuló csökkenés volt megfigyelhető az államadósság-pályában, amit aztán

tavaly minimális emelkedés követett, azaz „teljesen elakadt az adósságcsökkenés”.

A Portfolio elemzője a tendenciák, múltbeli példák összegzéseként elmondta: a 2000-es évek elején egy meredeken emelkedő időszak volt, 2001-ben például még 52 százalékos volt az államadósság, amely 2010-2011-re 80 százalék fölé emelkedett. Mint fogalmazott, akkoriban „extrém laza” költségvetési politika érvényesült, majd a pénzügyi válság „tovább tetézte a bajokat”. A 80 százalékos szintről aztán elkezdett először lassabban, majd folyamatosan gyorsuló ütemben csökkenni az államadósság, és 2019-re 65 százalékra süllyedt. Még ez az adat is az uniós maastrichti küszöbérték (60 százalék) fölött volt, de már belátható távolságra került a limit elérés. Csakhogy jött a koronavírus-járvány, aminek a hatására egyrészt nagyon durván elszállt a költségvetési hiány, másrészt visszaesett a GDP is, és a kettő együtt újra 79 százalékra emelte az adósságrátánkat.

Madár István hozzátette: akkoriban „bennragadt ebben a nagyon rossz állapotban” a magyar költségvetés, és 2021-2022-ben hiába teljesített már jobban a gazdaság, a költségvetési hiány elsősorban választási ciklikussági okokból nagyon magasan maradt, így pedig csak rendkívül visszafogott tempóban csökkenhetett az államháztartás adóssága. Az elemző megítélése szerint szerint a hiány 2022-ről 2023-ra „szinte egészen jelképes lett”, így elmondható, hogy míg 2021-ről 2022-re fordulva szemmel látható adósságcsökkenés volt megfigyelhető, addig 2023 óta a stagnálás a jellemző, és a 73 százalékos szintre állt be az államadósság.

A Portfolio elemzője szerint a magyar gazdaság jelenlegi állapota adhat mozgásteret arra, hogy a következő években csökkenjen az államadósság, mivel van reális esély arra, hogy a költségvetés hiánya is mérséklődjön. Továbbá

a viszonylag magasan maradó infláció nominálisan emeli a GDP-t, ami ugyancsak kedvezően befolyásolhatja az adósságrátát.

Ugyanakkor Madár István hozzátette, hogy bizonyos tényezők bonyolíthatják a helyzetet. Az egyik ilyen körülmény, hogy sok elemző azért nem venne mérget az idei évi 3,7 százalékos költségvetési hiánycél teljesülésére, ugyanis országgyűlési választás előtti év van, illetve „még mindig jól látható feszültségek vannak a költségvetésben”.

Bár a kormány 3,4 százalékos GDP-növekedést tűzött ki célként a 2025-ös évre, Madár István szerint egyre valószínűbbnek tűnik, hogy erős kihívásokon kellene úrrá lenni ennek elérésére. „Ha nem javul érdemben a külső környezet, akkor sokkal valószínűbb, hogy inkább a 2 százalékhoz lesz közelebb a GDP-adat. Ez pedig nyilván nehezítené a költségvetés pozícióját is, illetve a bevételek elmaradása is feszítheti a hiánycél megvalósulását” – magyarázta a szakértő.

Mint fogalmazott, kissé ellentmondásos folyamatok zajlanak, amelyek alapján idén nem várható nagy államadósság-csökkenés, azzal kapcsolatban pedig az év közepe felé tisztulhat a kép, hogy kisebb csökkenés vagy kisebb növekedés kalkulálható az év végére.