Infostart.hu
eur:
396.67
usd:
337.84
bux:
101380.77
2025. július 26. szombat Anikó, Anna
money
Nyitókép: guinevra/Getty Images

NGM: csökkent az államháztartás GDP-arányos hiánya 2024-ben

A kormány jelentős mértékben javította az egyensúlyi mutatókat, a 2023. évi 6,7 százalékról érdemben csökkent a GDP-arányos hiány a tavalyi évben – hangsúlyozta az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének december végi helyzetéről szerdán kiadott részletes tájékoztatójában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Tavaly december végén az államháztartás központi alrendszere 4095,8 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 4003,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 138,2 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 230,1 milliárd forintos hiányt mutattak.

A központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző évhez viszonyítva 8,7 százalékkal magasabban teljesültek.

A kiadások között nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra tavaly összesen 6853,9 milliárd forintot fordítottunk, ez 474,2 milliárddal magasabb összeg, mint 2023-ban. Ennek köszönhetően nemcsak megőrizték, hanem tovább növelték a nyugdíjak reálértékét. Az összes kiadásból a 13. havi nyugdíj és ellátás kiadási összege 520,2 milliárd forintot tett ki – emelte ki az NGM.

A Babaváró támogatásokra összesen 208,3 milliárd forintot költött a kormány 2024-ben, ez 31,3 milliárd forinttal haladja meg a 2023-ban folyósított forrásokat.

Továbbra is meghaladja az egy évvel korábbi kifizetéseket az egészségügy területén gyógyító-megelőző ellátásra fordított összeg. Erre a célra a kormány 2024-ben 274 milliárd forinttal többet, 2684,1 milliárd forintot költött, ami magában foglalja az ápolók 2024 márciusától végrehajtott béremelésének többletkiadását is. Az oktatásban, szakképzésben dolgozó tanárok bére pedig átlagosan 32,2 százalékkal emelkedett, ami 406,1 milliárd forint többletkiadást jelentett.

2024-ben az államháztartás GDP-arányos hiánya jelentősen csökkent a 2023. évi 6,7 százalékhoz képest 2024-ben az eredményszemléletű hiány GDP arányosan várhatóan 4,8 százalék körül alakul.

A részletes tájékoztató megerősítette, hogy a kormány 2025-ben is folytatja az egyensúlyi mutatók javítását. Az idei évre bővülő gazdasági teljesítmény, magas foglalkoztatottság és tovább növekvő bérek mellett csökkenő államadóssággal és 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolnak.

A központi alrendszer december végi 38 038,2 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 1206,3 milliárd forinttal, 3,3 százalékkal magasabb összegben alakultak.

A központi alrendszer december végi 42 134,0 milliárd forint összegű kiadásai 866,6 milliárd forinttal, 2,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszaki adatát. Magasabban teljesültek az egy évvel korábbihoz képest többek között a családügyi és normatív támogatások, a költségvetési szervek kiadásai, valamint a kamatkiadások.

A központi költségvetés adóssága 2024-ben 4613,8 milliárd forinttal növekedett és 55 479 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a devizaadósság 2879,5 milliárd forint emelkedéssel 16 557,8 milliárd forintra nőtt és a teljes adósság 29,8 százaléka volt – derül ki a jelentésből.

Címlapról ajánljuk
Komoly fegyverkezésbe kezd Csehország is

Komoly fegyverkezésbe kezd Csehország is

Csehország tovább erősíti hadseregének felszereltségét: a védelmi minisztérium két nagyszabású beszerzést is bejelentett. Ezek célja, hogy a cseh hadsereg korszerű és NATO-kompatibilis eszközökkel rendelkezzen, valamint megerősítse légvédelmét a jelenlegi biztonsági kihívásokra válaszul.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.28. hétfő, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Kemény figyelmeztetést kapott Magyarország: tarthatatlanok az eddigi tervek

Kemény figyelmeztetést kapott Magyarország: tarthatatlanok az eddigi tervek

A vártnál gyengébb GDP-növekedés fokozza a költségvetési kockázatokat – figyelmeztet legfrissebb elemzésében a Standard & Poor’s hitelminősítő a kelet-közép-európai országok kapcsán. Ha részletesen megnézzük a hitelminősítő anyagát, akkor a régión belül két országra gondolhattak elsősorban: Romániára, ahol épp súlyos megszorítások terhelik a növekedést és Magyarországra, ahol jelentősen visszavágták növekedési előrejelzésüket. A hírek szerint a kormány már dolgozik az új makropályáján, kérdés, hogy a költségvetéshez hozzá kell-e nyúlni a gyengébb növekedési számok miatt. Az S&P továbbra is arra számít, hogy nem fog teljesülni a kormány megemelt új 4,1%-os idei hiányvárakozása, de a régióban a lengyel, a román és a szlovák deficit is magasabb lehet, mint a magyar.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. július 25. 20:55
×
×
×
×