eur:
405.76
usd:
357.05
bux:
92964.32
2025. április 26. szombat Ervin
Female Electronics Factory Workers in Blue Work Coat and Protective Glasses Assembling Printed Circuit Boards for Smartphones with Tweezers. High Tech Factory with more Employees in the Background.
Nyitókép: gorodenkoff/Getty Images

Nem találja magát a magyar ipar

Októberben az ipari termelés volumene 0,2, munkanaphatástól megtisztítva 3,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – erősítette meg pénteken kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A feldolgozóipari alágak többségében bővült a termelés, a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2,0 százalékkal meghaladta a 2024. szeptemberit. Az első becslésben közölt októberi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott – jegyezték meg a jelentésben.

Az ipari export volumene 4,0 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 1,3 százalékkal mérséklődött, míg a 15 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 20 százalékkal bővült.

Az ipar belföldi értékesítése 2,1, a feldolgozóiparé 3,0 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjában mértnél.

Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 0,6 százalékkal mérséklődött, ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 30, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 5,6 százalékkal nőtt.

A KSH részletezte: a legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás volumene 3,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A közúti gépjármű gyártása 12,0 százalékkal visszaesett, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 3,3 százalékkal emelkedett.

A feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 16,3 százalékkal nőtt. A két legnagyobb alágazatot tekintve az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 6,8 százalékkal csökkent, míg a számítógép, perifériás egység gyártása 84 százalékkal bővült.

A 9,4 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 16,9 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 31, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 5,1 százalékkal csökkent.

A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,7 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővülésének köszönhetően. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 10,9 százalékkal emelkedett az előző év októberéhez viszonyítva. Hét alágazatban bővült még a termelés, 3,7 és 26 százalék közötti mértékben, a legerőteljesebben a dohánytermék gyártásában, a legkevésbé a takarmány gyártásában. A többi három alágazatban 5,8 és 18,1 százalék közötti mértékben csökkent a kibocsátás, a leginkább a növényi, állati olaj gyártásában.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 4,6 százalékkal nagyobb, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 4,9 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.

Az előző havi visszaesés után a 5,1 százalékos súlyt adó vegyi anyag, termék gyártása 12,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, jórészt a jelentős súlyt képviselő műanyagalapanyag-gyártás növekedése folytán.

Folytatódott a csökkenés a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban: a termelés októberben 11,4 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, elsősorban a hazai eladások visszaesése miatt, miközben a külpiaci eladások bővültek.

A jelentésből kiderül, hogy az ipari termelés öt régióban nőtt, háromban csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 9,6 százalékos volumenbővülést a Dél-Dunántúlon, a legjelentősebb, 10,0 százalékos visszaesést Pest régióban regisztrált a KSH.

A KSH kiemelte: a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 8,1 százalékkal bővült 2023 októberéhez mérten. Az új belföldi rendelések 2,6 százalékkal csökkentek, az új exportrendelések 10,1 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány október végén 20 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Január–októberben az ipari termelés 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 62 százalékát adó külpiaci eladások volumene 3,9, a 38 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,8 százalékkal mérséklődött.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 12,8 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 7,4 százalékkal csökkent. Négy alágban nőtt a termelés volumene, 0,4 és 4,7 százalék közötti mértékben, a leginkább az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában – közölte a KSH.

Címlapról ajánljuk
Bécs vasárnap választ: folytatja-e nagy sorozatát a Szabadságpárt?

Bécs vasárnap választ: folytatja-e nagy sorozatát a Szabadságpárt?

Újabb tartományi választást tartanak a szomszédos Ausztriában, immár a negyediket a tavaly szeptemberi országos parlamenti választások óta. Az önálló tartománynak számító Bécsben a hosszú ideje regnáló Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a felmérések szerint ezúttal is biztos győzelemre számíthat.

Csányi Péter:  az OTP stratégiája sikeres, de van, amit érdemes újragondolni

Drasztikus változtatást nem tervez, de számos területen készül finomhangolásra Csányi Péter, aki május elsejétől az OTP Bank vezérigazgatója lesz. Az InfoRádióban beszélt arról, hogy mely területeken változtatna, és hogy a leányvállalatok vezetőit jobban integrálná az anyabank működésébe.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.28. hétfő, 18:00
Csányi Péter
az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, kinevezett vezérigazgató
Alakul a forinterősödés: 406 alatt az árfolyam

Alakul a forinterősödés: 406 alatt az árfolyam

Egy hetes stagnálás után tegnap kilépett a megszokott, 407 és 409 közötti sávjából az euró-forint árfolyam. Óriási mozgást ez sem jelent: a hazai fizetőeszköz 406,5-ig erősödött. Az árfolyammozgást a viszonylag jó piaci hangulat indukálta, ami pedig egyrészt néhány biztatóbb makroadat mellett annak volt köszönhető, hogy az amerikai Trump-adminisztráció egyes megszólalásaiba (vagy épp hallgatásába) a befektetők bele tudták látni a vámháború lejjebb tekerésének jeleit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×