eur:
396.56
usd:
370.94
bux:
0
2024. június 28. péntek Irén, Levente
Home concept, Home savings, Selling home,Money and house, Business and finance concept, Concept For Tax, concept
Nyitókép: Getty Images/sakchai vongsasiripat

Főbb ingatlanpiaci tendenciák 2023-ban – nézzen rá az értéktérképre

2023-ban országosan közel 30 százalékos forgalomcsökkenés és 8 százalék körüli nominális drágulás volt itthon az ingatlanpiacon. A drágulás azonban a magas infláció miatt közel két számjegyű reálárcsökkenést hozott – derült ki az OTP Lakóingatlan Értéktérkép összesítéséből.

Az országos lakásárszint 2023-ban, valószínűleg a 2014 utáni legkisebb ütemű drágulását produkálva, nagyjából 8,3 százalékkal nőtt a NAV - egyelőre még nem teljes körű - ingatlanforgalmi adatai alapján – írja közleményében az OTP. A magas inflációs környezetben ugyanakkor ez közel kétszámjegyű reálár-csökkenést jelent. A községek kivételével minden településtípusban drágulást látunk, noha annak üteme a megelőző évinek negyede-fele. Budapest összesített nominális értéknövekedése 5 százalékos, a megyei jogú városokban 7 százalékos, míg a kisebb városokban 9 százalékos volt. A községi jogállásban ugyanakkor 12 százalékkal csökkent az átlagár.

Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője az adatok kapcsán kifejtette: "Az előzetes adatok alapján, 2023-ban közel 30 százalékkal esett az ingatlanforgalom, így a tranzakciószám 100 ezer között alakulhatott. Az adásvételek számának csökkenése az év során folyamatosan mérséklődött, a negyedik negyedévben pedig már forgalomélénkülést mutatnak a statisztikák 2022 utolsó három hónapjához képest. Ennek okai nagyrészt a fokozatosan javuló gazdasági kilátások, a csökkenő kamatszint, illetve a 2024-től változó, és az azt megelőző hónapokban így előre hozott keresletet generáló lakástámogatási rendszer voltak.

Budapesten 26 százalékos, a megyei jogú városokban 29 százalékos, a kisebb városokban 27 százalékos, a községekben pedig 36 százalékos csökkenést mutatnak a számok."

Tavaly a pesti, közel egyharmados gyarapodáson kívül minden vármegyében csökkent az adásvételek száma. A Pest vármegyei látványos bővülés azonban minden bizonnyal technikai okokkal, konkrétan a korábbi években elmaradó tranzakciók későbbi, mostani feldolgozásával magyarázható. Ezt követően Baranya áll 6 százalékos csökkenéssel, miközben a másik végletként Zalában felével, Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron vármegyében 40 százalék körül zuhant a forgalom. Vármegyeszékhelyek közül mindegyikben esett a tranzakciószám 2023-ban. Messze a legnagyobb mértékben, 51 százalékkal Zalaegerszegen, s még Szekszárdon és Szolnokon haladja meg a csökkenés a 40 százalékot. Pécsett ugyanakkor 5 százalék alatt marad a forgalomcsökkenés mértéke.

Budapest egészében 26 százalékkal, a végleges, valós számokban várhatóan 25 ezer közelébe csökkent tavaly a tranzakciók száma. A visszaesés a legnagyobb arányt (40 százalék) a VIII. kerületben érte el, s még az V., VII. és II. kerületben haladta meg a 30 százalékot. Míg a lista utolsó három helyén belvárosi kerületek szerepelnek, a legkisebb mértékű forgalomvesztés külvárosi területeken ment végbe. A hagyományosan legkisebb forgalmú budapesti városrész, Soroksár pedig úgy érhetett el 40 százalékos tranzakciószám-növekményt, hogy az elmúlt években több nagy projekt indult itt, és tavaly rég nem látott nagyságrendben adtak át új lakásokat, melyekhez kapcsolódó végszerződések a 2023-as forgalmi adatokat szaporítják.

Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai alapján tavaly az összes vármegyében nominális drágulás volt tapasztalható.

Az élen Csongrád-Csanád áll közel 14 százalékos árnövekedéssel, és még Bács-Kiskun, Vas és Nógrád értéke haladta meg a 11 százalékot. A másik véglet Fejér, mindössze 1,4 százalékos áremelkedéssel. Nagyvárosaink közül Szekszárd drágult legjobban (15,5 százalék), s még Békéscsaba és Szombathely fértek fel a dobogóra 14-15 százalék közötti arányszámokkal.

A budapesti árváltozás rangsor élén 25 százalékkal a - 2022-ben még utolsó helyen szereplő - XXIII. kerület áll, melyet jócskán lemaradva, 10-15 százalék közötti drágulással az I., XVII., XXII. és XVIII. kerületek követnek. Soroksár esetében egyértelmű a korábbinál drágábban eladott új lakások áremelő hatása, ami a forgalomnövekedéssel is egyértelműen korrelál. Utolsó helyen az - egyik fő befektetési célpontot jelentő, ugyanakkor tavaly a második legjelentősebb forgalomcsökkenéssel sújtott - V. kerületet találjuk, mindössze 0,4 százalékos drágulással. A 161 irányítószám-körzetből 21-ben csökkent az átlagár.

A fővárosi kerületek közötti árrangsorban kilenc év után trónfosztás történt tavaly. Azzal, hogy az V. kerületben rekordalacsony árnövekedést láttunk, miközben a 2022-es ezüstérmes I. kerület 15 százalékkal drágult, ez utóbbi vezeti jelenleg a budapesti árrangsort 1,294 millió forint/m2-rel. Az egymilliós szintet e kettő mellett még a II., XII., XI., XIII. és VI. kerület lépik át. A másik végletet, két év után ismét, 628 ezer forinttal a XXI. kerület adja.

A legdrágább irányítószám-körzet hagyományosan a 1014-es (Budai Vár): tavaly itt meghaladta az 1,8 milliós szintet az átlagos négyzetméterár, a budapesti átlagár pedig 929 ezer forint/m2-re nőtt tavaly.

A vármegyék árlistáján 2020 óta Somogy áll az élen, tavaly 743 ezer forint/m2 átlaggal. Pest, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron hármasa szűk árintervallummal, 606-635 ezer forint/m2-rel következnek ez után. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád vármegye, tavaly 187 ezer forint/m2 átlagértékkel, egyedüliként a 200 ezres limit alatt.

Valkó Dávid ismertette a vármegyeszékhelyek árak szerinti sorrendjét: "A vármegyeszékhelyek ársorrendjének hagyományos négyes élbolya 2023-ban így alakult: Debrecen (686 ezer forint/m2), Veszprém (656 ezer forint/m2), Győr (653 ezer forint/m2) és Székesfehérvár (621 ezer forint/m2). Ezek mellé Szeged is felzárkózott tavaly, 618 ezer forint/m2-rel. A sor másik végén változatlanul Salgótarján áll 198 ezer forint/m2 átlagértékkel". Az országos átlagár tavaly 687 ezer forint/m2 volt, míg a főváros nélkül számított vidéki átlag 468 ezer forint/m2.

2023 minden valószínűség szerint egy rövid ideig tartó visszaeső lakáspiaci ciklus mélypontjaként vonul be a szakmai köztudatba. A forgalom látványosan fékezett, a reálárak pedig jelentős mértékben csökkentek, miközben a nominális árak év/év alapon még pozitív tartományban maradtak. A lakásépítések és még inkább

a kiadott építési engedélyek zuhanásában ugyanakkor évtizedek óta nem látott negatív eredmények születtek, azaz a piac elsősorban az új kínálaton keresztül alkalmazkodott a megváltozott környezethez.

Az idei év eddigi tapasztalatai viszont pozitívak, egyértelműen látszanak a kilábalás jelei. 2024-ben a lakáspiac jó működéséhez szükséges tényezőkben, mint stabil gazdasági növekedés, reálbérek alakulása, alacsony hitelkamatok a tavalyi mélyponthoz képest már fellendülés prognosztizálható. És bár az állami támogatásoknál idén összességében szigorúbb feltételekkel, szűkebb kör számára elérhetők, a nagyobb támogatási összegek érezhetően élénkítik a keresletet. Újra nőhet a befektetési céllal vásárlók aránya is, azonban mindezek mellett sem számíthatunk a korábbi összpiaci szárnyalás visszatérésére.

A lakáspiac fő mutatóinak alakulása a ciklikus működés során logikailag egymásra épül. Elsőként a tranzakciószám növekedése indul el, amire már több forrásból is megerősítést kaptunk az idei első hónapokban, s így idén ideális esetben 20-25 százalékos bővülést (120-125 ezer teljes tulajdont érintő, értékesítési céllal épített lakások nélkül számított tranzakciót) várhatunk. Nominális árakban, országos összesítésben enyhe növekedésre számítunk, míg ezzel párhuzamosan reálárszintben év végéig megszűnhet a csökkenés.

Az ezeknél nagyobb tehetetlenséggel bíró lakásépítésekben ugyanakkor idén még 10-15 százalékos visszaesést prognosztizálunk, míg az építési engedélyek száma az 5 százalékos áfa érvényességének két évvel való meghosszabbítása ellenére - reagálva a növekvő keresletre - már emelkedésnek indulhat. Erőteljesebb és általános piaci élénkülést majd - a lakástámogatások volumene szempontjából nem mellesleg a választásokat megelőző - 2025-ös év hozhat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A tagországok vezetői Ursula von der Leyen mandátumának meghosszabbítását javasolják

A tagországok vezetői Ursula von der Leyen mandátumának meghosszabbítását javasolják

Az Európai Tanács élére António Costa volt portugál miniszterelnököt választották meg. Kaja Kallas észt miniszterelnököt pedig az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője lesz.

A jelenlegi információk alapján nincs magyar áldozata a szlovákiai balesetnek

A jelenlegi információk alapján nincs magyar áldozata vagy sérültje a csütörtöki szlovákiai vonatbalesetnek – közölte Paczolay Máté, a külgazdasági és külügyminisztérium szóvivője. A dél-szlovákiai Érsekújvárhoz közeli vasúti átkelőnél tegnap délután autóbusszal ütközött össze egy Prágából Budapestre tartó gyorsvonat, a balesetben a legfrissebb információk szerint hét ember meghalt, öten pedig megsebesültek – közölte a szlovák mentőszolgálat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.28. péntek, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Alulmaradt Joe Biden az elnökjelölti vitán, megy a találgatás a lecseréléséről

Alulmaradt Joe Biden az elnökjelölti vitán, megy a találgatás a lecseréléséről

Magyar idő szerint péntek hajnalban rendezték az idei amerikai elnökválasztási kampány első vitáját, amelyen a republikánus Donald Trump a tőle vártnál összeszedettebbnek bizonyult, bár a túlzásokkal operáló exelnök a tényekkel továbbra is hadilábon állt. Eközben a hivatalban lévő demokratának, Joe Bidennek nem igazán sikerült dinamikus és energikus teljesítményt nyújtania. A moderátorok kérdéseit gyakran figyelmen kívül hagyó, személyes támadásokkal tarkított csörte után több amerikai médium is arról ír, hogy a Demokrata Párton eluralkodott a pánik a 81 éves elnök szereplése miatt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×