A GDP egy közel százéves mutatószám, gazdasági szempontból a legfontosabb, de nem mindenben alkalmas a mai gazdaság és fejlettség mérésére – mondta Baksay Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója az InfoRádióban. Kifejtette, a GDP-ből hiányzik mind a digitális gazdaság, mind az anyagiakon túli jóléti szempontok, mind pedig a fenntarthatóság mérése.

Az ügyvezető igazgató elmondta, világszerte több kísérlet is volt már arra, hogy ezeket a szempontokat, főként a fenntarthatóságot hozzáadják a jólét méréséhez, és a Magyar Nemzeti Bank ebben a kiadványában ehhez a nemzetközi kísérlethez csatlakozott. Ennek az egyik alapja Matolcsy György jegybankelnök egyik korábbi tézise, amely szerint a közgazdaságtanban fenntarthatósági fordulatra van szükség, és ennek a méréséhez új mutatókra is szükség van. Hozzátette,

a fenntarthatósághoz még hozzá kellene adni további két szempontot: egyrészt a pénzügyi, másrészt a demográfiai fenntarthatóságot.

Az első kapcsán Baksay Gergely azt mondta, folyamatosan megkérdőjeleződik a világ számos országában, hiszen úgy tűnik, minden egyes GDP-dollár vagy -forint előállításához egyre több adósságra van szükség. A demográfiai fenntarthatóságról azt mondta, a fejlett országokban eddig példátlan helyzet állt elő, hiszen háború nélkül is csökken a népesség. Leszögezte, ahhoz, hogy valós képet kapjunk a hosszú távú növekedésről, már most el kell kezdeni mérni a fenntarthatóságot. Mint mondta, az MNB pontosan ezt próbálja tenni, ötvözni a fenntarthatóság és a gazdasági fejlettség mérőszámait.

Az ügyvezető igazgató elmondta, a jegybank eredményei szerint a 2010-es években az évtized elején végrehajtott sikeres gazdaságpolitikai reformok következtében nemcsak a GDP, hanem a fenntartható GDP is gyorsan emelkedett, sőt, meg is haladta a normál GDP-t.

Ez azt mutatta, hogy van még tér a további gazdasági növekedéshez.

Azonban, mint kifejtette, a 2020-as évek karaktere merőben eltér az előzőektől, ugyanis a koronavírus-járvány, az energiaválság, az inflációs hullám, a geopolitikai feszültségek nemcsak Magyarországot, hanem az egész Európai Uniót nagyon érzékeny pontjain érintették. Ezek a tényezők nagyon sok országban visszavetették a fenntartható GDP-t, még akkor is, ha a normál GDP-növekedést sikerült megőrizni, hiszen ebben az esetben ennek az ára az egyensúly felborulása volt, például a költségvetési egyensúlyé vagy a külső hiány növekedéséé.

Az Európai Unióban és Magyarországon is a fenntartható gazdasági növekedés elérése érdekében versenyképességi fordulatot kell végrehajtani, aminek része kell, hogy legyen a digitális és a zöld átállás, az egyensúlyok helyreállítása és olyan intézkedések létrehozása, amelyek a hazai hozzáadott értéket fenntartható és hosszú távú módon növelik – magyarázta az MNB ügyvezető igazgatója.