A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 utolsó negyedévében éves alapon 0,4 százalékkal nőtt, míg negyedéves alapon stagnált a magyar gazdaság teljesítménye, az év egészét tekintve pedig 0,8 százalékkal mérséklődött a GDP. A gazdasági teljesítmény főként a mezőgazdaság, a humánegészségügyi, szociális ellátás és az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágakban emelkedett. A növekedést ellensúlyozta az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások egy részének, főként a kereskedelemnek a visszaesése.

Nagy Márton az adatok kapcsán megállapította, hogy a gazdasági teljesítményben látható, harmadik negyedévről negyedik negyedévre történt megtorpanás átmeneti, azt elsősorban a gyenge külső kereslet magyarázza. Kiemelte, hogy a GDP stagnálását jelentős részben az export szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró piacok, így leginkább a legjelentősebb kereskedelmi partnerünk, Németország gyengélkedése okozta. A német gazdaság recesszióban ragadt, miközben az EU egésze stagnált. Mindez kihatott a hazai ipar teljesítményére és azon belül is az export és ezáltal külkereskedelem visszaesésére.

A magyar GDP-adatokat mindezen túlmutatóan negatívan befolyásolta a kedvezőtlen kamatkörnyezet,

a rendkívül magas reálkamat, így a piaci hitelezés helyreállításának elhúzódása is. A tárcavezető megállapította, hogy a magas reálkamat visszaveti a vállalkozások beruházási kedvét, ennek következtében nem a fejlesztésekre, a termelékenység javítására, hanem megtakarításra ösztönzi a cégeket. Egészséges hitelpiac nélkül azonban nincs fenntartható és dinamikus gazdasági növekedés sem.

A gazdasági miniszter kiemelte, hogy a kormány 2023-ban célzott programokkal segítette a gazdasági szereplőket annak érdekében, hogy azok kedvező forrásokhoz jussanak. Ilyen volt a Széchenyi Kártya Program, a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram és a Gyármentő Program is. Hozzátette, hogy ezek a kormányzati programok egyrészt hozzájárultak a hitelpiac befagyásának elkerüléséhez és a zöld átálláshoz, másrészt például a kamatstoppal, illetve a SZÉP-kártya kedvezményes keretének megemelésével jelentős lakossági keresletet generáltak.

A gazdaság megvédését szolgáló kormányzati intézkedések összességében 2,3 százalékponttal javították a gazdaság teljesítményét - érvelt a miniszter.

Hozzátette, hogy a kormány eredményes és hatékony intézkedései nélkül így a magyar gazdaság teljesítménye 2023-ban mintegy 3 százalékkal csökkent volna.

A magyar GDP-adatokat mindezen túlmutatóan negatívan befolyásolta a kedvezőtlen kamatkörnyezet, a rendkívül magas reálkamat, így a piaci hitelezés helyreállításának elhúzódása is. A tárcavezető megállapította, hogy a magas reálkamat visszaveti a vállalkozások beruházási kedvét, ennek következtében nem a fejlesztésekre, a termelékenység javítására, hanem megtakarításra ösztönzi a cégeket. Egészséges hitelpiac nélkül azonban nincs fenntartható és dinamikus gazdasági növekedés sem.