Egyre jobban elmérgesedik az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi vitája, egyelőre azonban egyik fél sem kíván meghátrálni. Donald Trump az eddigieken felül újabb 50 százalékos vám kivetését lengette be abban az esetben, ha az ázsiai nagyhatalom nem vonja vissza a megtorló vámokat. A kérést nem teljesítette Kína az amerikai elnök által kijelölt keddi határidőig, így szerdán hatályba lépett a távol-keleti ország által előállított termékekre kivetett 104 százalékos vámtarifa.

Salát Gergely az InfoRádióban emlékeztetett, hogy az amerikai kormányzat már februárban és márciusban is 10-10 százalékos vámot vezetett be kínai termékekre, és ezek az intézkedések nem maradtak válasz nélkül: Peking ellenvámokat jelentett be, dömpingellenes eljárásokat indított bizonyos amerikai cégek ellen, valamint korlátozni kezdte egyes ritkaföldfémek exportját. „Kína ilyen lépésekkel jelezte, hogy ha kell, tud kellemetlenkedni, de mostanáig igyekezett nem eszkalálni a helyzetet. Most azonban már eljutottak idáig a felek” – tette hozzá a sinológus.

A Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi forgalom több százmilliárd dollárt mozgat meg, az amerikai export mértéke a kínai GDP 2,84 százalékát teszi ki, tehát Washington tulajdonképpen ennyiben tud kellemetlenségeket okozni az ázsiai országnak. A Magyar Külügyi Intézet munkatársa megjegyezte: a 2,84 százalék elsőre kisebb aránynak tűnik, ugyanakkor azt gondolja, a most kialakult helyzet „mindenkinek fájni fog”, mert a kereskedelmi háborúknak ez a velejárója. Mint fogalmazott,

a kínai és az amerikai gazdaság úgy viszonyul egymáshoz, mint két szerelmeskedő polip, vagyis „ha levágnak egy csápot, nem tudhatjuk, melyikük csápja volt, és kinek fáj jobban”.

Salát Gergely elmondta: amíg 10-20-30 százalékos vámok voltak érvényben, addig ezt a cégek „félig-meddig benyelték vagy beépítették az árakba”, mostanra azonban totális kereskedelmi háború alakult ki a felek között, amit nem lehet elintézni egy kézlegyintéssel.

Arra számít, hogy a vámháború következményeként „megszakadnak” a Kínát és Amerikát összekötő ellátási és termelési láncok. Nemcsak a kész- és félkész termékek tekintetében következhet ez be, hanem nagyon fontos kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok is veszélybe kerülhetnek.

Peking ráadásul speciális helyzetben van abból a szempontból, hogy az amerikai államadósság egyik legnagyobb finanszírozója, hatalmas amerikai államkötvény-állománnyal rendelkezik. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársa jelezte: Kína nem a most kirobbanó kereskedelmi háború hatására kezd majd el változtatni a befektetési stratégiáján, már jóval korábban elhatározta a távol-keleti ország vezetése, hogy fokozatosan leépíti az amerikai államkötvény-állományt, természetesen figyelembe véve a megtakarítási szempontokat.

Léteznek olyan termékek, áruk, amelyeket csak Kínából tud beszerezni az USA, és ha az ázsiaiak korlátozzák az exportot, akkor még akár komoly bajba is kerülhet az Egyesült Államok bizonyos ágazatokban. Salát Gergely kiemelte: az amerikaiaknak nagy szükségük van például a ritkaföldfémekre és az állandó mágnesekre, de ha Kínával még inkább elmérgesedik a viszony, ezeket az árucikkeket máshonnan kellene importálniuk.

Szintén kellemetlenül érintheti az amerikai gazdaságot és a kínai társadalmat is, ha betiltják a hollywoodi filmeket vagy az amerikai pénzügyi szolgáltatókat, a jogi tanácsadó cégek működését az ázsiai országban. A sinológus jelezte: Kínának óriási többlete van termékekben a kereskedelmet illetően, a szolgáltatások terén viszont deficites az USA-val szemben, és Peking megpróbálhatja ellensúlyozni ezt a helyzetet azzal, ha ellehetetleníti az említett amerikai szolgáltatókat.

Durva beszólás a lehető legrosszabkor

J. D. Vance amerikai alelnök kedden meglehetősen sarkosan fogalmazott a Fox Newsnak adott interjújában, amikor azt mondta, „kínai parasztoktól veszünk kölcsön pénzt, hogy megvehessük azokat a dolgokat, amelyeket ezek a kínai parasztok gyártanak”. A Magyar Külügyi Intézet munkatársa erre reagálva azt mondta: ez a stílus nagyon távol áll a kínaiaktól, akik általában visszafogottan és udvariasan nyilvánulnak meg. Hozzátette: a paraszt alapvetően nem egy szitokszó a kínai nyelvben, de természetesen tisztában vannak vele, hogy mire célzott J. D. Vance, és azonnal tiltakoztak a kijelentés ellen. Salát Gergely úgy véli, az ilyen nyilatkozatok tovább fokozzák a feszültségeket, illetve nem kizárt, hogy hatással lesznek a későbbi tárgyalásokra.

A szakértő kiemelte: a kínaiak korábban többször is annak adtak hangot, hogy nem akarnak kereskedelmi háborút, de „felveszik a kesztyűt, ha erre kényszerítik őket”. Mint mondta, ha olyan megjegyzéseket tesznek a kínai emberekre, mint J. D. Vance a keddi interjúban, akkor a pekingi vezetés is keményen bele fog állni a vitába, mert egyáltalán nem mindegy, mit és hogyan kommunikálnak erről a kínai népnek.

„Nem tehetik meg a belső közvéleményük előtt, hogy ilyen kijelentés után kompromisszumkész arcukat mutatják a tárgyalásokon.

Olyan emberekkel kellene leülniük tárgyalni, akik az egész világ előtt sértegetik őket, ami nem fér bele a kínai kultúrába” – fejtegette a sinológus.

Kínai katonákat fogtak el Kelet-Ukrajnában

Egyes vélemények szerint nem véletlen, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éppen ebben az időszakban számolt be arról, hogy az orosz hadsereg kötelékében szolgáló kínai katonákat fogtak el a Donyec-medencében. Peking eddig nem reagált az ukrán államfő bejelentésére, de Salát Gergely szerint az időzítés jelzésértékű. Volodimir Zelenszkij azt közölte, hogy az ukrán csapatok hat kínai katonával is szembetalálták magukat Kelet-Ukrajnában, végül kettőt ejtettek foglyul. Az ukrán elnök hozzátette: információik szerint sokkal több kínai katona van az orosz erőknél, egyelőre vizsgálják, hogy pontosan mennyi. Emellett arra utasította az ukrán tisztviselőket, hogy szerezzenek erről magyarázatot a kínai vezetéstől.

A Magyar Külügyi Intézet munkatársa ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy mind az ukrán, mind az orosz oldalon vannak külföldi zsoldosok, ebben nincs semmi meglepő. Mint fogalmazott, több százezer fős hadseregek állnak szemben egymással, ezért „az még teljesen belefér”, hogy néhány kínai zsoldos is „akad” az orosz hadseregben.