Az Európai Hírügynökségek Szövetségének az európai média a mesterséges intelligencia (MI) világában címmel az Európai Parlamentben tartott konferenciáján Fabrice Fries mindenekelőtt azon véleményének adott hangot, hogy jelenleg nem a mesterséges intelligencia a legégetőbb téma a szerkesztőségekben. A legforróbb téma a populizmus, a polarizáció és az "igazság utáni időszak", mert - mint kiemelte - az év eleje óta példátlan támadás kezdődött a szabad újságírás ellen.

Közölte, a mesterséges intelligencia kihívása ennek ellenére nagyon sürgető, megjelenése a "harmadik forradalmat" jelenti, amellyel a médiaszektornak szembe kell néznie. Elmondása szerint az "első forradalom" az internet megjelenése volt azzal, hogy elvette a médiától az információterjesztés korábbi módjait. A "második forradalom" a közösségi média térnyerése volt, amely elvette a médiától a hírekhez való hozzáférés feletti irányítást. A "harmadik forradalom" pedig a generatív mesterséges intelligencia forradalma, amely - véleménye szerint - a médiatartalom előállítása feletti ellenőrzést vette el.

Szavai szerint a mesterséges intelligencia fejlődési üteme "elképesztő", az olvasó mellett a médiatartalom előállítói is egyre inkább hozzászoknak az MI által generált információkhoz. Ez a tartalom azonban korántsem tökéletes, de a közönség legtöbbje számára elegendő - vélekedett.

A hírügynökségeknek az "underground újságírás" maradt, azaz a még több forrás felhasználásával való munka és a kettős ellenőrzés - magyarázta. Ezt a munkát nem helyettesítheti a mesterséges intelligencia - emelte ki.

Arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia kockázatot hordoz a médiumok számára. Ezek között Fries a generált keresési eredményeket emelte ki, amelyek véleménye szerint olyan sok információt szolgáltatnak, hogy az újságíró nem érzi szükségét többé átkattintani az eredeti forrásra. Ez az ellenőrizetlen tartalom közlése mellett a tartalomelőállító bevételeinek csökkenéséhez is vezet - hívta fel a figyelmet. A kockázatok között sorolta még, hogy a mesterséges intelligencia megtanulja, mi érdekli az olvasót, így többé nem kell a kedvenc újságokat sem böngészni, elég elolvasni az MI által készített összefoglalókat. Véleménye szerint a harmadik kockázat a generált tartalomból származó dezinformáció robbanásszerű terjedése.

"Az MI által generált szövegek elárasztják a világot álhírekkel. Ezeket gyakran emberek hozzák létre, ami még nagyobb bizalmatlanságot kelt a hagyományos médiával szemben" - fogalmazott.

Mindezen kockázatok ellensúlyozására az európai jogalkotóknak be kell tartatniuk azokat a törvényeket, amelyekkel az EU már rendelkezik. Nincs szükség új kiegészítő jogszabályokra, de cselekedni kell a meglévő szabályozások betartatása érdekében - jelentette ki.

"A meglévő jogszabályok alkalmazására van szükség anélkül, hogy azok megfélemlítenék azokat, akik a szólásszabadság érdekében küzdenek, de megregulázza azokat, akik az európai törvények és az európai értékeken túlmutató harcra törekednek" - fogalmazott.

Hangsúlyozta továbbá: a mesterséges intelligencia által előállított tartalomért a technológiai óriásoknak kell viselniük a felelősséget, ha beszennyezik az információs teret az ellenőrizetlen információk terjesztésével. "Meg kell akadályozniuk ezt a szennyezést, és jóvá kell tenniük az okozott károkat" - húzta alá.

A csata végső célja az, hogy a magas színvonalú, ellenőrzött, kontextusba ágyazott, tényszerű információk elérhetőek maradjanak a legszélesebb közönség számára. Meg kell akadályozni, hogy az ilyen információk elérése kizárólagossá váljon egy bizonyos elit számára, miközben a többségnek marad az olcsó hír és az álhír - tette hozzá az Európai Hírügynökségek Szövetségének elnöke.

Victor Negrescu román szociáldemokrata (SD) európai parlamenti (EP-) képviselő, a konferencia szervezője beszédében azt emelte ki, hogy a mesterséges intelligencia európai médiára gyakorolt hatása a kihívások mellett lehetőségeket is rejteget.

Kijelentette: meg kell érteni, hogy a mesterséges intelligencia miként alakítja át az újságírást, a tartalomgyártást, de azt is, hogy milyen stratégiai, etikai és intézményi válaszokat szükséges adni a jelenlegi kritikus pillanatban.

"A mesterséges intelligencia már nem a jövő technológiája, a mesterséges intelligencia már itt van és hatással van a hírügynökségekre, befolyásolja a mindennapi munkát, a gyártási folyamatokat, a közösség interakcióit" - fogalmazott.

Emlékeztetett, az Európai Unió elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló szabályozást, mely egyensúlyt teremt az EU technológiai vezető szerepének előmozdítása, valamint a demokratikus értékek, a szellemi tulajdon és a polgári szabadságjogok védelme között. A szabályozás igyekszik azonosítani az MI alkalmazásában rejlő kihívásokat és lehetőségeket a változó környezetben, miközben védi a biztonságot, az átláthatóságot és az alapvető jogokat. Védi a hagyományos újságírást attól, hogy felhíguljon a mesterséges intelligencia okozta, egyre gyorsuló hírversenyben - tette hozzá Victor Negrescu.