Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
316.62
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus szülővárosában, Móron, a Wekerle Sándor Szabadidőközpontban, ahol előadást tartott 2024. május 9-én.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Lemond orosz tudományos akadémiai tagságáról Krausz Ferenc

A Nobel-díjas fizikus lelkiismereti okok miatt tesz így.

Krausz Ferenc lelkiismereti okok miatt lemond orosz tudományos akadémiai tagságáról. Erről kiadott közleményében azt írta, hogy a nemzetközi eszmecsere nagy érték számára, ezért alaposan átgondolta a lépést – látva azonban azt, hogy az akadémia nem szólalt fel Oroszország Ukrajna elleni háborús bűnei ellen, már nem tudta összeegyeztetni tagságát lelkiismeretével.

„A globális tudományos közösség tagjaként elengedhetetlennek tartom, hogy kiálljunk a nemzetközi jogot és az emberi jogokat sértő cselekmények ellen. Mélységesen zavar az Orosz Tudományos Akadémia hallgatása ebben az ügyben. Ez sérti a tudományos integritás és az etikai felelősségvállalás elveit, amelyeket a tudományos intézményeknek tiszteletben kellene tartaniuk” – idézte a közleményt a Telex.

A Nobel-díjas tudós hozzátette, hogy a nemzetközi tudományos szcéna számos intézménye már felfüggesztette az együttműködést az Orosz Tudományos Akadémiával.

Krausz Ferenc 2023 októberében vehette át a fizikai Nobel-díjat, a díjjal járó pénzjutalmat a Science4People egyesület javára ajánlotta fel. Az egyesület célja, hogy összefogja a tudományos élet képviselőit, hogy együtt segítsenek az orosz–ukrán háború által sújtott nehéz sorsú embereknek.

Címlapról ajánljuk

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×