Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus szülővárosában, Móron, a Wekerle Sándor Szabadidőközpontban, ahol előadást tartott 2024. május 9-én.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Lemond orosz tudományos akadémiai tagságáról Krausz Ferenc

A Nobel-díjas fizikus lelkiismereti okok miatt tesz így.

Krausz Ferenc lelkiismereti okok miatt lemond orosz tudományos akadémiai tagságáról. Erről kiadott közleményében azt írta, hogy a nemzetközi eszmecsere nagy érték számára, ezért alaposan átgondolta a lépést – látva azonban azt, hogy az akadémia nem szólalt fel Oroszország Ukrajna elleni háborús bűnei ellen, már nem tudta összeegyeztetni tagságát lelkiismeretével.

„A globális tudományos közösség tagjaként elengedhetetlennek tartom, hogy kiálljunk a nemzetközi jogot és az emberi jogokat sértő cselekmények ellen. Mélységesen zavar az Orosz Tudományos Akadémia hallgatása ebben az ügyben. Ez sérti a tudományos integritás és az etikai felelősségvállalás elveit, amelyeket a tudományos intézményeknek tiszteletben kellene tartaniuk” – idézte a közleményt a Telex.

A Nobel-díjas tudós hozzátette, hogy a nemzetközi tudományos szcéna számos intézménye már felfüggesztette az együttműködést az Orosz Tudományos Akadémiával.

Krausz Ferenc 2023 októberében vehette át a fizikai Nobel-díjat, a díjjal járó pénzjutalmat a Science4People egyesület javára ajánlotta fel. Az egyesület célja, hogy összefogja a tudományos élet képviselőit, hogy együtt segítsenek az orosz–ukrán háború által sújtott nehéz sorsú embereknek.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×