eur:
411.12
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Robin Smith/Getty Images

Titkos uniós üzlet Moszkvával: euró tízmilliárdok folynak Oroszországba

A Moszkva ellen bevezetett több tucatnyi szankció ellenére az Európai Unió és Oroszország közötti kritikus fontosságú nyersanyagok kereskedelme továbbra is érintetlen marad.

34 létfontosságú ásványi anyag folyamatosan áramlik Európába Oroszországból, és ezzel finanszírozza mind az orosz hadigazdaságot, mivel a szaktor szereplői mind a Kremlhez kötődő vállalkozások – írja az Investigative Europe jelentése alapján a Portfolio.

Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziója óta az Európai Unió 11 szankciócsomagot vezetett be, amelyek olyan nyersanyagokat céloztak meg, mint az olaj, a szén, az acél és a fa. Az unió által "kritikusnak" minősített ásványi anyagok azonban – amelyek létfontosságúak az elektronikai, napelemes, elektromos autógyártó, repülőgépipari és védelmi ipar számára –, továbbra is szabadon áramlanak Oroszországból Európába.

Az Eurostat és az EU Közös Kutatóközpontjának 2022 márciusa és 2023 júliusa közötti adataiból kiderül, hogy Európa 13,7 milliárd euró értékben importált alapanyagokat Oroszországból, csak a nikkelimport 1,2 milliárd eurót tett ki.

Európa a nikkel 30 százalékát, a timföld 35 százalékát és az alumínium 15 százalékát Oroszországtól szerzi be. Emellett Oroszország adja a világ palládiumtermelésének 41 százalékát és a vanádiumellátás 25 százalékát.

A Vsmpo-Avisma, a világ legnagyobb titángyártója, 2022 februárja és 2023 júliusa között több mint 308 millió dollár értékben értékesített titániumot az EU-nak. Ez a vállalat, amely részben az orosz nemzeti védelmi konglomerátum, a Rosztek tulajdonában van, és amelynek elnöke Szergej Csemezov, Putyin közeli szövetségese, továbbra is sértetlen az uniós szankciókkal szemben. Meglepő módon még a háború kitörése után is, a részben európai államok tulajdonában lévő Airbus továbbra is legalább 22,8 millió dollár értékben importált titániumot a Vsmpo-Avismától.

A Kremlhez kötődő alumíniumipari óriásvállalat, a Rusal az adóparadicsomokon keresztül juttat ásványi anyagokat Európába, és a háború kitörése óta legalább 2,6 milliárd dollár értékben szállított alumíniumot az EU-ba.

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A lépés célja, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Az intézkedések a Biden-adminisztráció utolsó hónapjában történnek, és jelentős hatással lehetnek az orosz költségvetésre, de a magyar gazdaság szempontjából is izgalmas a helyzet, mivel Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet az a Gazprom szállít, akinek a szankció alá kerülő Gazprombank kezeli a pénzügyeit. Magyarország külügyminisztériuma már vizsgálja az orosz bankkal szembeni amerikai szankciók esetleges hatását, az amerikai pénzügyminisztérium azonban figyelmeztetett: aki a szankcionált bankokkal levelező kapcsolatot tart fenn, az "jelentős szankciós kockázattal" szembesülhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×