eur:
415.22
usd:
399.16
bux:
78861.42
2024. december 19. csütörtök Viola
Drónnal készített, több fotóból, számítógépes programmal összeállított panorámaképen a balatonfüredi vitorláskikötő 2022. július 29-én.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

A németek bevásárolják magukat a Balatonnál

Kevés külföldi vásárol Magyarországon ingatlant, akik mégis, azok jellemzően elsősorban Budapestet, a határ menti településeket és a tradicionális üdülőövezeteket kedvelik - közölte az Otthon Centrum.

Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője a közleményben rámutatott: A külföldi állampolgárok jellemzően a közép-magyarországi régiót kedvelik, a kiemelt célpont Budapest, itt vett vagy bérelt lakást majdnem minden második külföldi az OC adatai szerint.

A határon túlról érkezettek körében népszerűek a határ menti települések is, például: Vízvár, Babócsa, Murakeresztúr, Lenti.

Az üdülőövezetek szintén a külföldiek kedvelt célpontjai,

a Balaton és a Velencei-tó a sláger: Siófokon, Zamárdiban, Gárdonyban is vásároltak az idén külföldiek.

A közlemény szerint a külföldieket más érdekli az ingatlanpiacon, mint a magyar vevőket: vásárlásnál 52,2 százalék választ használt házat és 35 százalék téglalakást, míg új építésű ingatlanba 13 százalék fektet. A panellakás vásárlása nem opció számukra.

A határon túlról érkezett vásárlók közül a németek a legaktívabbak, az OC közreműködésével lebonyolított adásvételeknél a külföldi vevők 30 százaléka érkezett Németországból. A külföldieket nemzetiségük alapján összegző tranzakciós listán a szlovákok a második, a románok pedig a harmadik helyen állnak. Ugyanakkor érkeztek vevők Európa számos országából a magyar piacra, és akadt példa Amerikából, Vietnámból, Izraelből, de még Egyiptomból érkezett vásárlóra is - ismertette a közleményben a szakember.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.19. csütörtök, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Hol tart a magyarországi minimálbér?

Hol tart a magyarországi minimálbér?

A szabályozott bérek a munkavállalók mintegy 17 százalékát érintik közvetlenül, míg a béremelések a bértorlódás elkerülése miatt közvetve az átlagbérig fejthetik ki hatásukat – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentésében. Az MNB szerint a vállalati oldalon a bérek nagyobb mértékű emelkedése költségnövekedéshez vezethet, ami a termelékenység megfelelő mértékű emelkedése nélkül a vállalkozásokat áremelésre kényszerítheti. A V4-es országokban és Romániában 2025-re tervezett minimálbér-emelések nagyságrendileg a magyarországihoz hasonló mértékűek. Csehországban 10,1, Romániában 9,5, Szlovákiában 8,8, Lengyelországban 8,5 százalékkal emelkedik 2025. január 1-jétől a kötelező legkisebb bér.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×