eur:
411.36
usd:
392.46
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Modern Factory Office Meeting Room: Busy Diverse Team of Engineers, Managers and Investors Talking at Conference Table, Use Interactive TV, Analyze, Find Solutions, Debate and Discuss Engine Concept
Nyitókép: gorodenkoff/Getty Images

Több mint ezer hazai vállalatot érinthet egy készülő uniós szabályozás

A tervezet szerint az EU-ban működő nagyvállalatok felelőssé tehetők a leányvállalataik és beszállítóik gondatlansága miatt.

Az Ernst & Young Tanácsadó Kft. (EY) szerint a vállalatoknak időben fel kell készülniük az új szabályozásra, meg kell tenniük a szükséges lépéseket, és számot is kell adniuk a területen tett erőfeszítéseikről. Egy esetleges botrány ugyanis könnyedén bizalmi válságot okoz a cég számára munkavállalói, befektetői és vevői körében is.

Az EY ismerteti: még idén júniusban kezdődhetnek a tárgyalások az uniós tagállamokkal a CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive), az úgynevezett vállalati fenntarthatóságot elősegítő tervezetről. A javaslat minden Európai Unión belül működő nagyvállalatra vonatkozik, amely legalább 500 embert foglalkoztat és 150 millió eurót meghaladó nettó világpiaci árbevétellel rendelkezik.

A CSDDD értelmében az érintett társaságoknak be kell azonosítaniuk és szükség esetén

meg kell akadályozniuk a tevékenységük emberi jogokra és környezetre gyakorolt káros hatásait.

Az átvilágítási kötelezettség a szervezetek leányvállalataira és értékláncaira, így beszállítóikra is vonatkozik. A nagyvállalatoknak rendelkezniük kell egy olyan tervvel is, amely biztosítja, hogy stratégiájuk összeegyeztethető a Párizsi Megállapodás céljaival.

A közlemény idézte Lukács Ákost, az EY Klímavédelemmel és Fenntarthatósági szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezetőjét, aki kifejtette: a fenntarthatóság központi kérdéssé vált a társaságok működése szempontjából, ami miatt egyre inkább beépítik a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) tényezőket a stratégiájukba. A CSDDD ezen felül elvárja, hogy a szervezetek alaposabb átvilágítást végezzenek még a beszállítóikon is. Amennyiben nem tesznek eleget ezeknek a kötelezettségeiknek, akár súlyos kártérítések megfizetésére is kényszeríthetik őket.

A tanácsadó cég emlékeztet:

az Európai Parlament már tavaly év végén elfogadta az európai fenntarthatósággal összefüggő vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (CSRD).

A CSRD 2024-től egységesíti a társaságok fenntarthatósági jelentéstételét, így a pénzügyi cégek, a befektetők és a szélesebb nyilvánosság összehasonlítható és megbízható információkhoz juthat arról, mit tesznek a szervezetek az ESG megfelelés érdekében.

Az EY hatástanulmánya szerint az eddigi mintegy 11 ezerről közel 50 ezerre nőhet azoknak az EU-s vállalkozásoknak a száma, amelyekre vonatkozik a jelentéstételi kötelezettség, becslések szerint csak Magyarországon több mint ezer vállalat érintett.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×