eur:
410.87
usd:
394.22
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István
Kriston Zoltán postás autójába rakja az önkormányzat kézbesítésre váró csomagjait a nyíregyházi 1. számú postahivatal udvarán 2016. december 9-én. A Magyar Posta dolgozói Nyíregyháza mintegy 19 ezer nyugdíjas lakosának kézbesítik a város 2500 forint értékű karácsonyi ajándékcsomagját.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Lehet, hogy a városában csak egy posta maradhat - Itt az új javaslat

Módosítanák a postatörvényt. Elég volna 30 ezer lakosonként egy hivatal.

A jelenlegi törvény szerint a Postának 25 ezernél nagyobb népességszámú településeken 25 ezer lakosonként legalább egy postahelyet kell biztosítania. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium úgy módosítaná a törvényt, hogy a Postának 30 ezernél nagyobb népességszámú településeken 30 ezer lakosonként legalább egy postahelyet kell biztosítania - vette észre az Mfor.

A dokumentumot ide kattintva találja a "Normaszöveg 2023.04.12." fájl letöltése után a 27. paragrafus módosításánál. Pontosan így szól: b) 16. § (4) bekezdés b) pontjában a „huszonötezernél” szövegrész helyébe a „harmincezernél” szöveg.

A lap azt írja, hogy például Heves megye székhelye, Eger egy postával kellene beérje, ha a Posta úgy döntene. A Google-térkép tanúsága szerint legalább 4 hivatal van most a városban. Hasonlóan járhat Dunakeszi is, az 50 ezres városban most három posta (és a városszéli bevásárlóközpontban egy) üzemel, egyet legutóbb zártak be.

Budapesten a jogszabályi kötelezettség alapján előírt 66 posta helyett mintegy 112 posta állt az ügyfelek rendelkezésére.

A 30 ezres szabály alapján viszont a fővárosban elvileg elég lenne a jövőben csak 55 postát üzemeltetni. A nagy bezárások után a III. kerületben Rómaifürdő és Csillaghegy posta nélkül maradtak) az önkormányzat anyagi támogatásával egy kispostát áprilisban újranyitnak.

A lap megjegyzi: a törvénymódosítás egyáltalán nem indokolja, hogy miért van szükség a változtatásra.

Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×