A kormányfő egy más ügyben tartott tájékoztatón arra a kérdésre válaszolva, hogy biztonságban vannak-e a németek bankban tartott megtakarításai, kiemelte, hogy a 20028-2009-es világméretű pénzügyi válság óta „jelentős előrelépés” történt a pénzügyi felügyeletek és a pénzintézetek működésének reformjában.
Úgy fogalmazott: „megtanultuk a leckét”, az SVB ügye által kiváltott „nagyon egyértelmű és éles” amerikai, brit, európai és német reakciók pedig azt mutatják, hogy a hatóságok erős figyelemmel követik a helyzet alakulását és gyorsan intézkednek.
Ez „a legjobb, amit a betétek biztonsága érdekében tenni lehet”, így
„igazán nincs senkinek oka Németországban arra, hogy nagyon aggódjon”
– jelentette ki Olaf Scholz.
Hasonlóan foglalt állást a szövetségi pénzügyi felügyelet (BaFin) is, amely az SVB németországi fióktelepe, az SVB Germany Branch működésének felfüggesztéséről tájékoztató hétfői közleményében kiemelte, hogy az ügy „nem jelent veszélyt a pénzügyi stabilitásra” Németországban.
A BaFin adatai szerint az SVB 2018-ban alapított németországi érdekeltése kizárólag hitelezéssel foglalkozott, betéteket nem gyűjtött németországi ügyfelektől, nehézségei így a betétbiztosítási rendszert sem terhelik. A frankfurti székhelyű pénzintézet mérlegfőösszege a 2022-es éves beszámoló szerint 789,2 millió eurót tett ki.
Az 1983-ban Kaliforniában alapított SVB a 210 milliárd dolláros eszközállományával a 16. volt az Egyesült Államok bankjainak nagyság szerinti rangsorában. A feltörekvő informatikai vállalkozások finanszírozására szakosodott pénzintézet pánikszerű betétkivonás hatására március 10-én bekövetkezett összeomlása
a második legnagyobb bankcsőd az amerikai pénzügyi rendszer történetében, és a legnagyobb a 2008-2009-es válság óta.