eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
The main facade of the Hungarian central bank, also known as Magyar Nemzeti Bank, stands in Budapest, Hungary, on Wednesday, Jan. 15, 2014. Hungarys inflation rate fell to a 43-year low in December on the back of government-mandated energy-price cuts, allowing the central bank to re-evaluate a plan to slow the pace of monetary easing. Photographer: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images
Nyitókép: Getty Images/Bloomberg

MNB: csökken a hitelezés, de a válság ellenére a bankrendszer stabil

Csökkenő hitelezéssel és a késedelembe kerülő hitelek kisebb mértékű növekedésével számol a Magyar Nemzeti Bank most közzétett Pénzügyi Stabilitási jelentésében.

A magyar bankrendszer stabil, erős tőkehelyzettel, és jelentős likviditási tartalékokkal érkezett a jelenlegi kihívásokkal teli időszakba. A szektor sokkellenálló-képessége megfelelő, likviditása és- tőkehelyzete így az aktuális előrejelzéseknél jóval súlyosabb válsághelyzetet feltételezve is robusztus – összegezte a jelentés bemutatásán a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője.

"Minden félévben minden stabilitási jelentésben teszteljük a hazai bankokat. A jelenleginél is súlyosabb válsághelyzetet feltételezve is mind a likviditás, mind a tőkehelyzet szempontjából elmondható, hogy a hazai bankszektor döntő része kiállja ezt a próbát." Dancsik Bálint szerint a turbulens gazdasági környezetben tovább nőttek a hitelkockázatok – kiemelten az energiaárakra érzékeny portfóliókban. Az emelkedő kamatkörnyezet, és a háború okozta bizonytalanság miatt

az MNB a háztartási és a vállalati hitelezésben egyaránt a hitelbővülés dinamikájának visszaesésére számít.

A vállalati hitelezést még fenntartja a Széchenyi Kártya Program, de a háztartási hitelezésben ősszel már elindult a csökkenés. Az MNB főosztályvezetője szerint egyértelműen látszódik 2022-ben a harmadik negyedéves visszaesés: a lakáshitelek harminc százalékkal estek vissza az előző év azonos negyedévéhez képest. Ha kifejezetten a szeptemberi adatokat nézzünk, ott már közel negyven százalékos a csökkenés mértéke.

Dancsik Bálint szerint a fogyasztási hitelek között az egyik legfontosabb terméket a babaváró hitelek jelentik, de itt is 27 százalékos a visszaesés. A fogyasztás- és egyéb hitelek esetében is csökkenést láttak, ennek mértéke 17 százalék volt.

A nem teljesítő hitelek aránya kismértékben elmozdult a történelmi mélypontjáról. A lakossági szegmensben 4,2 százalékot, a vállalati szektorban pedig 3,9 százalékot tett ki a félév végére. Az MNB a jelentésében azt is kiszámolta, hogy a lakossági rezsiköltségek megugrása milyen hatással lehet a Hitelintézeti szektor jelzáloghiteleire.

A hitelállományok tíz százalékában érintheti jelentősebben érinti a háztartásokat a "rezsisokk". Ezzel párhuzamosan a hazai hitellel rendelkező kkv-k bedőlési valószínűsége is 2,9-ről 4,7 százalékra növekedhetett a jegybank becslése szerint. Ez a 2022 őszéig megfigyelhető negatív hatások együttes eredményeként történt – összegezte a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője.

A Portfolio azt írja, a jegybank elemzése szerint az új kormányzati intézkedések idén mintegy

ötszázmilliárd forintot vesznek ki a bankok kasszájából,

ezek közül a csak idén 195 milliárdos terhet jelent a kamatstop. A portál szerint az extraprofitadó 226 milliárd forinttal, a kamatstop-intézkedések 195 milliárd forinttal, a tranzakciós illeték növelése pedig negyvenmilliárd forinttal rontja a jövedelmet.

A kamatstop intézkedés az MNB szerint csökkentheti az érintett adósok törlesztőterheit, de számos káros következménye is van: például gyengíti a monetáris transzmissziót, közvetlen veszteséget eredményez a bankok számára, negatívan hat a hazai pénzügyi kultúrára és indokolatlanul sok előnyt biztosít a magasabb kockázatot vállaló, változó kamatozású jelzáloghitelek tulajdonosainak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×