eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszél (j4), mellette Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (j3), Lóga Máté gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár (j5), Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója (j2) és Eppel János, a VOSZ elnöke (j) a Széchenyi kártya program legújabb termékeiről tartott sajtótájékoztatón Budapesten 2022. június 20-án. A kkv-szektor a háborús környezet ellenére is olcsó, elérhető hitelforráshoz jut a Széchenyi kártya program folytatásával - hangsúlyozta Nagy Márton a sajtótájékoztatón.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Itt van, mennyi pénzt szán a kormány a Széchenyi Kártya Programra

A kedvezményes hitelt nyújtó programmal hosszú távra tervez a kormány – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentése alapján a kormány 2023 első félévében kezelési költség nélkül, a piaci kamatszinthez képest rendkívül kedvező, évi 5 százalékos ügyfélkamattal elérhetővé teszi a Széchenyi Kártya Program hiteltermékeit.

Az Index azt írja, a Magyar Közlöny október 24-i számából kiderül, hogy a célok eléréséhez 2023-ban a pénzügyminiszternek közel 59 milliárd forint biztosításáról kell gondoskodni.

A határozatból kiderül, hogy a kormány hosszú távra tervez a kedvezményes hitelt nyújtó programmal és az intézményi kezességi díjtámogatáshoz köthető feladatokkal. Az állami költségvetésből 2024 és 2038 között az alábbi keretösszegeket határozták meg a kötelezettségvállalás felső korlátjaként:

  • 2024-ben 160,7 milliárd forint
  • 2025-ben 122 milliárd forint
  • 2026-ban 68 milliárd forint
  • 2027-ben 51,5 milliárd forint
  • 2028–2038 között évente 33 milliárd forint

Ezen belül kifejezetten a Széchenyi Kártya Program finanszírozásához köthető kötelezettségvállalás mértékének felső korlátja:

  • 2024-ben 146,5 milliárd forint
  • 2025-ben 111,5 milliárd forint
  • 2026-ban 60,5 milliárd forint
  • 2027-ben 46,5 milliárd forint
  • 2028–2034 között évente 29,5 milliárd forint

Az intézményi kezességi díjtámogatások finanszírozásához köthető kötelezettségvállalás mértékének felső korlátja pedig az alábbiak szerint alakul:

  • 2024-ben 14,2 milliárd forint
  • 2025-ben 10,5 milliárd forint
  • 2026-ban 7,5 milliárd forint
  • 2027-ben 5 milliárd forint
  • 2028–2038 között évente 3,5 milliárd forint
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×