Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) neve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) korábbi székházán Budapesten 2013. október 1-jén. Szeptember 16-án Országgyűlés elfogadta az MNB-ről szóló törvényt, amely összevonja a jegybankot és a PSZÁF-ot, ez utóbbi megszüntetésével.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Alig értelmezhető hiányszámot mondott be az MNB

Még a szolgáltatások külkereskedelméből eredő 582 millió aktívum is 150 millióval kevesebb az előző havinál.

Júliusban 1,674 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, több mint duplája a júniusi 806 millió eurónak - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján megjelent előzetes havi adatokból.

A külkereskedelmi áruforgalomhoz kapcsolódó pénzmozgások 1,490 milliárd eurós deficitje 583 millió euróval járult hozzá az egyenleg havi romlásához, de a szolgáltatások külkereskedelméből eredő 582 millió aktívum is 150 millióval kevesebb az előző havinál.

A tőkemérleg 337 millió euró aktívummal zárta a júliust, ami 115 millió euróval több az előző havinál, így az ország külső pénzügyi pozíciójának átfogó jellemzésére elfogadott mutató, a finanszírozási igény 1,337 milliárd euró volt, 753 millióval több a júniusi 584 millió eurónál.

Az elsődleges jövedelmek egyenlege 635 millió euró nettó kiáramlást mutatott, ami 182 millió euróval nagyobb a júniusinál. Ebből a közvetlen működőtőke befektetések alapján repatriált profit 449 millió euró volt, alig 11 millió euróval több a júniusinál, míg a portfólió befektetések hozamából 334 millió eurót utaltak haza a külföldi befektetők, 206 millió euróval többet a júniusi összegnél.

Rezsiköltségekről, a magas energiaárak és az infláció gazdaságra gyakorolt hatásáról is beszélt Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában:

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×