Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 8. vasárnap Zsombor
Aratják az őszi vetésű búzát a németországi Brodowinban lévő ökofaluban 2019. július 25-én. A településen 1991 óta folytatnak biodinamikus gazdálkodást, melyet széles körben Rudolf Steiner filozófus-tudós 1924-ben megtartott előadássorozatát követően kezdtek el alkalmazni. Az ökológiai termelés elősegíti a természeti környezet megóvását, a gazdálkodók a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat részesíti előnyben a műtrágyák és a növényvédő szerek használatával szemben.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Egy ritkán emlegetett ok is áll az élelmiszer-áramelkedés mögött

Az ENSZ számítása szerint 2027-ig további 8,5 százalékkal emelkednek még az élelmiszerárak.

Egyes műtrágyatípusok ára 300 százalékkal emelkedett 2020 szeptembere óta: Megan Kaiser, a Kaiser Family Farms egyik tulajdonosa arról számolt be az CNBC-nek, hogy tavaly a műtrágya tonnánkénti ára 270 dollár (104 ezer forint) körül volt, mára viszont 1400 dollárra (540 ezer forint) emelkedett.

"Ez ijesztő. Összeszorul a gyomrom, ha belegondolok, mekkora kockázatot vállal most a családi gazdaságunk" – mondta.

A gazdálkodók kénytelenek ezeknek a költségeknek egy részét a fogyasztókra hárítani, ami magasabb élelmiszerárakat eredményez.

A műtrágya elengedhetetlenül szükséges annak érdekében, hogy megfelelő mennyiségű élelmiszert tudjanak termeszteni.

A Nemzetközi Műtrágyaszövetség becslése szerint műtrágya nélkül a világ népességének csak felét tudnánk etetni.

A gazdák megpróbálnak alkalmazkodni ehhez az új helyzethez. Amikor 2022 tavaszán megkérdezték az amerikai gazdákat arról, hogy mit szándékoznak vetni, többen említették a szóját, mint korábban, aminek hátterében az állhat, hogy a szójabab termesztéséhez kevesebb műtrágya kell, mint a kukoricáéhoz.

A műtrágyaárak akkor kezdtek el drasztikusan emelkedni, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát.

"Elképesztő, hogy a világ mekkora mértékben függ az Oroszországból és Ukrajnából származó műtrágyától" – mondta Johanna Mendelson Forman, az American University School of International Service adjunktusa. Innen származik a világ műtrágyaexportjának 28 százaléka. A gázárak növekedése tovább drágítja ezt a mezőgazdaságban nélkülözhetetlen eszközt.

Ez azért van, mert

a műtrágya előállításához fosszilis tüzelőanyagokat használnak

– ezáltal az iparág a klímaváltozáshoz is hozzájárul, ráadásul ha a gazdálkodók túlzásba viszik a műtrágyák használatát, a vegyi anyagok a vizekbe is bekerülhetnek, ami környezeti károkat, szennyezést és betegségeket okozhat.

"Nem azt mondom, hogy a műtrágya rossz, de a talajban természetesen fellelhető tápanyagok is rejlenek, Ezeket kell elérhetőbbé tenni, ha egy terület tartalékai kimerülnek" – mondta Ronald Vargas, az ENSZ Globális Talaj Partnerségének titkára.

Címlapról ajánljuk
Három holttestet találtak a krakkói lövöldöző otthonában
„Őrült ámokfutás”

Három holttestet találtak a krakkói lövöldöző otthonában

Két nő és egy férfi holttestét találták meg a krakkói lövöldözés elkövetőjének otthonában – közölte szombat esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.

Hiszti, nyafogás, túlérzékenység – Túl könnyen ráöntik a felnőttek a gyerekekre az ítéletet

A 14–19 éves magyar fiatalok több mint harmada rendszeresen szorongva kezdi a napját az UNICEF Magyarország megbízásából készült kutatás szerint. Az iskolai és családi elvárások mellett a kortárs bántalmazás is megterheli őket, miközben sokan attól tartanak, hogy nem veszik komolyan a problémáikat. Az InfoRádió Szepesi Dominikát, az UNICEF Magyarország munkatársát kérdezte.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Drámai fordulat a munkaerőpiacon: a mai fiatalok nem fogják elérni szüleik életszínvonalát

Drámai fordulat a munkaerőpiacon: a mai fiatalok nem fogják elérni szüleik életszínvonalát

A 2008-as pénzügyi válság után Nyugat-Európában már sok évvel ezelőtt megjelentek azok a munkaerőpiaci problémák, amelyekkel ma a magyar pályakezdők is szembesülnek. A csökkenő számú belépő munkahely (amit esetünkben főként a mesterséges intelligencia térnyerése okoz) egyre nehezebbé teszi a fiatalok elhelyezkedését Magyarországon, miközben a vállalatok mind nagyobb elvárásokat támasztanak a friss diplomásokkal szemben. A most kibontakozó folyamatok alapjaiban alakíthatják át a foglalkoztatást: a biztos, kiszámítható munkahelyek helyét egyre inkább az időszakos és bizonytalan munkalehetőségek vehetik át. A hazai pályakezdők egy jelentős része így lehet, nem fogja elérni szülei életszínvonalát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×