Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Gas station at sunset.
Nyitókép: Issarawat Tattong/Getty Images

Hortay Olivér: az uniós importvámmal csak emelkednének a hazai üzemanyagárak

Az orosz olajra kivetendő brüsszeli büntetővám nem a kitettséget csökkentené, hanem a közép-európaiak életszínvonalát – mondta a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője.

Az Európai Bizottság importvám beszedését fontolgatja annak érdekében, hogy Magyarországra ne szállíthassanak Oroszországból olajat – értesült a Der Spiegel. A brüsszeli testület az után szánta el magát erre a lépésre, hogy a legutóbbi uniós csúcson Orbán Viktor kiharcolta, hogy azok az országok, amelyek az olajat csövön keresztül kapják, továbbra is a régi feltételek mellett folytathatják gazdálkodásukat. A lap szerint az Európai Bizottság szeretné hosszú távon teljesen megakadályozni az Európába irányuló orosz olajszállításokat. A terv az, hogy az importvám által olyan drágává tegyék az orosz olajat, hogy egyszerűen ne érje meg senkinek vásárolni.

Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője szerint az egyelőre csak sajtóértesülésként megjelent intézkedés mögött kétféle motiváció lehet. Az egyik, hogy az unió ezzel megpróbálja rávenni a vásárlókat, hogy alternatív beszerzési forrásokat keressenek. A szakértő szerint azonban ez nem egy észszerű motiváció, mert ezek az országok – Magyarország, Szlovákia, Csehország – éppen azért kaptak felmentést a múlt héten meghozott olajembargó alól, mert nem képesek helyettesíteni az orosz olajszállítmányokat rövidtávon.

"Egy ilyen vám nem azt eredményezné, hogy ezek az országok más nyersolajforrás után néznének, hanem pusztán annyit, hogy drágábban szerezhetnék be az orosz olajat a jelenlegi állapotnál. Ráadásul mivel Oroszország az egyetlen potenciális beszállító, ezért a vám jelentős részét könnyedén átterhelné a vásárlókra, ezekre az országokra, így

valójában csak annyi lehetne elérni, hogy emelkednének a hazai üzemanyagárak"

– vélekedett Hortay Olivér.

A másik észszerű magyarázat szerinte az lehet, hogy az Európai Bizottság új bevételi forrást keres, ilyen szempontból a nehéz helyettesíthetőség kifejezetten kedvező, mert így a vámból származó bevételek maximalizálhatók, viszont ez felveti annak a kérdését, hogy mire szeretne az Európai Bizottság új forrást szerezni.

"Egyelőre nagyon kevés információ van erről a javaslatról, de azt a célt, ami a sajtóértesülésekben szerepelt, hogy rávezessék a csővezetéken keresztül beszerző országokat az alternatív forrásokra, nem lenne képes betölteni az intézkedés" – összegzett a szakértő.

Más elemzők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a három országnak adott csővezetékes engedmény versenytorzító hatású, mert a Barátság vezetéken érkező Ural típusú olaj jelenleg jóval olcsóbb, mint a máshonnan beszerezhető Brent nyersolaj, ezért hosszú távon emiatt sem tartható fenn ez a megoldás.

Politikai szempontból pedig azért kényes az importvám, mert annak bevezetéséről az Európai Tanácsban vélhetően nem kell egyhangú döntést hozni, minősített többséggel is lehet dönteni róla, így nem lenne lehetőségük az érintett országoknak, így Magyarországnak sem, megvétózni az intézkedést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×