Infostart.hu
eur:
380.96
usd:
321.91
bux:
0
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Dolgozó a Thyssenkrupp német autóipari alkatrész- és alapanyag-beszállító cég jászfényszarui gyárában az avatás napján, 2018. március 2-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Nem tipikus: rendkívüli bérfejlesztéssel álltak elő autóipari munkáltatók

8-18 százalékos bérkorrekcióról tárgyal a Vasas Szakszervezeti Szövetség. Ezek nem tipikus esetek a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint. Ők úgy számolnak, a vállalatok többségénél már nem lesz béremelés idén.

Fordult a munkaerőpiac: munkáltatók keresték meg a dolgozókat, hogy többet fizetnének az egyre gyorsuló infláció miatt – hangzott el az RTL Híradóban, ami szerint egyelőre tizennégy autóipari beszállítóval tárgyal a Vasas Szakszervezeti Szövetség.

Az érintett cégeknél, melyek a munkavállalók megtartásáért küzdenek a munkaerőhiány szorításában, összesen 10 ezren dolgoznak. Többségük idén legalább 10 százalékos bérfejlesztést kapott, az év második felében pedig újabb emelésre számíthat.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke a csatornának nyilatkozva azt valószínűsítette, hogy valahol

8 és 18 százalék között fognak „mozogni” a bérkiegészítésnél, illetve bérkorrekciónál.

László Zoltán a béreket érintő változások mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az autóipari beszállítóknál a dolgozók szabadideje kiszámíthatatlanabbá vált, mint eddig bármikor. „Rengeteget kell dolgozni nagyon sok helyen, mert az alkatrészhiány nem azt jelenti, hogy nincs termelés, hanem hogy nagy hullámok vannak: három-négy napig nem kell dolgozni, aztán több hétvégén keresztül igen” – magyarázta.

A munkaadók szerint tavaly ősszel a koronavírus-járvány előtti szintre ugrott a munkaerőhiány.

Jelenleg 200 ezer betöltetlen állással számolnak

– teszi hozzá az RTL Híradó. Ugyanakkor már majdnem 4 millió 700 ezren dolgoznak a KSH szerint. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége azt mondja, hogy a cégek többségénél nem lesz évközi emelés. Rolek Ferenc alelnök úgy fogalmazott, továbbra sem ez a tipikus, vagyis nem arról van szó, hogy minden cég elkezdett vadul bért emelni. Meglátása szerint azok fognak ehhez az eszköz nyúlni, akiket a munkaerőpiaci folyamatok erre valahogyan rákényszerítenek.

A GKI szerint az energiaárrobbanás és az alapanyagköltségek megugrása miatt nem futja több fizetésemelésre a cégeknél, főleg a magyar tulajdonú kis és közepes vállalatoknál. Molnár László, a gazdaságkutató igazgatója szerint a cégek érzékelik, hogy a dolgozóik elégedetlenek, ugyanakkor a forrásaikat nagy mértékben szűkíti például az említett energia áremelés.

A csatorna hozzáteszi, hogy a Pulzus Kutató reprezentatív felmérése alapján májusig a magyar dolgozók 61 százaléka kapott fizetésemelést, a többségük legfejtebb 10 százalékot, vagyis

a teljes bérfejlesztésüket elviheti az infláció idén.

Címlapról ajánljuk
Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Jelenleg sem Magyarországon, sem az Európai Unió területén nem azonosítottak Nipah-vírussal fertőzött esetet – mondta az InfoRádióban az egészségügyi veszélyhelyzeti általános helyettes országos tisztifőorvos. Torma Albert arról is beszélt, van-e esély arra, hogy világjárvány alakul ki.

Szakértő a Beneš-dekrétumokról: nem kedvező a szlovákiai magyaroknak, hogy kampánytéma lett az ügy

Érdekük a szlovák politikai erőknek, hogy Magyarországon kampánytéma legyen a Beneš-dekrétumok ügye még akkor is, ha a két fő rivális párt nagyjából egyetért a helyzet megítélésében – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Szlovákiai Magyar Szövetség külügyi szakértője.
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Nagy változás jön a magyar közbeszerzéseknél

Nagy változás jön a magyar közbeszerzéseknél

Az államok innovációtámogatási eszköztárában létezik egy páratlan eszköz, amely képes a közszolgáltatások hatékonyságának növelésére, a kritikus társadalmi-gazdasági és környezeti kihívások kezelésére, és egyben lehetőséget ad az innovatív KKV-k és startupok piaci megerősítésére és ezáltal a tudásalapú gazdaság építésére. Ezt az eszközt, az innovációs közbeszerzést, kevés országban használják ki a lehetőségeinek megfelelően. Kutatások is bizonyítják, hogy ahol nagyobb az innovációs közbeszerzés aránya az összes közbeszerzésen belül, azokban az országokban eredményesebben működik az innováció. Az Európai Gazdasági Térségen belüli – ezen a téren is - vezető országok listája elég meggyőző: Finnország, Egyesült Királyság, Észtország, Dánia, Svédország, Svájc. Magyarország ezen a területen ma még nem áll előkelő helyen az EU-tagországok között, de az elmúlt hónapokban létrejöttek a változás alapvető feltételei.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×