Az ingatlanhirdetési portá pénteki közleménye szerint 2016 és 2019 között az egyes években 141-155 ezer használt lakás cserélt gazdát. Ezzel párhuzamosan a használt lakások vásárlására szóló csokos szerződések száma 16-18 ezer között alakult, ezáltal a támogatások aránya 11-12 százalékos volt. Tavalyelőtt 125 ezer használt lakás kelt el, 2021-ben pedig az ingatlan.com becslése szerint 140 ezer. Ehhez pedig 21 és 27 ezer csok-os szerződés párosult, ami 17 és 19 százalékos részesedésnek felel meg.

A közlemény idézte Balogh Lászlót, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta, hogy a lakástámogatási rendszer a 2016-ban történt bővítéssel kapott nagyobb lendületet a legalább három gyermekkel új lakásba költözőknek nyújtott 10 millió forintos támogatással. Az új lakások áfája is 2016-ban lett először ötszázalékos, 2018-ban a kétgyermekesek számára is megnyílt az államilag támogatott lakáshitel lehetősége. Ezt követően 2019-ben elindult a babaváró kölcsön és a falusi csok, 2021-től pedig a csok-os vevők az illetékmentességen kívül az új lakások áfáját is visszaigényelhették.

Összességében

a csok keretében a vissza nem térítendő és visszafizetendő támogatások összege 1533 milliárd forintot tett ki 2021 végéig

– emelte ki a közleményben az szakértő megjegyezve, hogy a csok folyamatos bővítésére azért is volt szükség, mert a támogatások hatását beárazta a piac, így valamelyest a dráguláshoz is hozzájárultak.

Kitértek arra is, hogy a fővárosban 2017, 2018 és 2019 januárjában 20-32 százalékkal többen érdeklődtek az eladó új és használt lakások iránt, ezt követően azonban a 2016 eleji szint alatt volt a kereslet.

Balogh László a közleményben elmondta, a fővárosban 2019-ben már olyan szintre emelkedtek az árak, ami miatt már kevesebb adásvétel történt, majd 2020-ban a járvány szintén visszafogta a keresletet, amely azóta a 2019-es szint alatt stabilizálódott. Ráadásul a szomszédban zajló háború és a lakáshitelek drágulása miatt jelentős keresletélénkülés idén nem várható Budapesten.