eur:
411.21
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Thunderstorm over Budapest Parliament
Nyitókép: Photographer and videographer fr/Getty Images

Így hatott a csok az ingatlanpiacra

Az Ingatlan.com a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) piaci szerepét vizsgálta, és elemezte a lakáspiaci kereslet alakulását 2016-ig visszamenőleg.

Az ingatlanhirdetési portá pénteki közleménye szerint 2016 és 2019 között az egyes években 141-155 ezer használt lakás cserélt gazdát. Ezzel párhuzamosan a használt lakások vásárlására szóló csokos szerződések száma 16-18 ezer között alakult, ezáltal a támogatások aránya 11-12 százalékos volt. Tavalyelőtt 125 ezer használt lakás kelt el, 2021-ben pedig az ingatlan.com becslése szerint 140 ezer. Ehhez pedig 21 és 27 ezer csok-os szerződés párosult, ami 17 és 19 százalékos részesedésnek felel meg.

A közlemény idézte Balogh Lászlót, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta, hogy a lakástámogatási rendszer a 2016-ban történt bővítéssel kapott nagyobb lendületet a legalább három gyermekkel új lakásba költözőknek nyújtott 10 millió forintos támogatással. Az új lakások áfája is 2016-ban lett először ötszázalékos, 2018-ban a kétgyermekesek számára is megnyílt az államilag támogatott lakáshitel lehetősége. Ezt követően 2019-ben elindult a babaváró kölcsön és a falusi csok, 2021-től pedig a csok-os vevők az illetékmentességen kívül az új lakások áfáját is visszaigényelhették.

Összességében

a csok keretében a vissza nem térítendő és visszafizetendő támogatások összege 1533 milliárd forintot tett ki 2021 végéig

– emelte ki a közleményben az szakértő megjegyezve, hogy a csok folyamatos bővítésére azért is volt szükség, mert a támogatások hatását beárazta a piac, így valamelyest a dráguláshoz is hozzájárultak.

Kitértek arra is, hogy a fővárosban 2017, 2018 és 2019 januárjában 20-32 százalékkal többen érdeklődtek az eladó új és használt lakások iránt, ezt követően azonban a 2016 eleji szint alatt volt a kereslet.

Balogh László a közleményben elmondta, a fővárosban 2019-ben már olyan szintre emelkedtek az árak, ami miatt már kevesebb adásvétel történt, majd 2020-ban a járvány szintén visszafogta a keresletet, amely azóta a 2019-es szint alatt stabilizálódott. Ráadásul a szomszédban zajló háború és a lakáshitelek drágulása miatt jelentős keresletélénkülés idén nem várható Budapesten.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×