Infostart.hu
eur:
378.49
usd:
321.51
bux:
125143.34
2026. február 24. kedd Mátyás
Ten thousand Hungarian Forint banknote close-up.
Nyitókép: GoodLifeStudio/Getty Images

Friss adatokat közölt a PM az államháztartási hiányról

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere februárban 1585,0 milliárd forint hiánnyal zárt az egy évvel korábbi 738,5 milliárd forinttal szemben. A januári többlettel együtt az első kéthavi deficit 1433,7 milliárd forint volt, ami az idei évre előirányzott 3152,7 milliárd forintos hiánycél 45,5 százalékának felel meg – közölte csütörtökön kiadott részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM). A múlt év első két hónapja után 539,7 milliárd forint volt a központi alrendszer hiánya.

Január–februárban a központi költségvetés 1440,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 42,6 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 49,0 milliárd forintos többletet értek el.

A központi alrendszer február végéig elért 4630,0 milliárd forint bevétele az előző év azonos időszakához képest 721,2 milliárd forinttal, 18,5 százalékkal emelkedett. A kiadások 1615,2 milliárd forinttal, 36,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

A nyugdíjak 5 százalékkal emelkedtek és a 13. havi nyugdíjakat is februárban fizették ki, így a februári kifizetések 667,9 milliárd forintot tettek ki, 70,0 százalékkal többet az egy évvel korábbi 392,9 milliárd forintnál, az első két hónapban pedig 1004,4 milliárd forintot értek el, 296,1 milliárd forinttal, 41,8 százalékkal többet az egy évvel korábbi 708,3 milliárd forintnál. A gyógyító-megelőző ellátásra pedig 347,0 milliárd forintot fizettek ki az év első két hónapjában az egy évvel korábbi 272,5 milliárd forinttal szemben – emelte ki a jelentés.

Február végéig az általános forgalmi adóból 964,5 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 209,3 milliárd forinttal, 27,7 százalékkal haladta meg. A jövedéki adóból származó bevétel az év első két hónapjában 180,0 milliárd forintot tett ki, ami 1,4 milliárd forinttal (0,8 százalékkal) alacsonyabb az egy évvel korábbi bevételnél.

A gyermeket nevelő szülők részére történt egyszeri adóvisszatérítés miatt a személyijövedelemadó-bevételek a bérek növekedése ellenére is 55,3 milliárd forinttal elmaradtak a kiutalásoktól. A kiutalások 620,9 milliárd forintot tettek ki, míg a bevételek 78,8 milliárd forinttal, 16,2 százalékkal emelkedtek. Az egyenleg 538,1 milliárd forinttal romlott az egy évvel korábbival összevetve.

Az uniós programok bevételei mérlegsoron február végéig 193,5 milliárd forint bevétel keletkezett az egy évvel korábbi 128,8 milliárd forinttal szemben. Ez az összeg a 2363,3 milliárd forint törvényi előirányzat 8,2 százalékát teszi ki. A kiadások 692,8 milliárd forintot értek el, ami a 3001,2 milliárd forint törvényi előirányzat 23,1 százalékos teljesítését jelenti.

A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 100,9 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 49,6 milliárd forinttal lett több az előző év azonos időszakához képest, amit a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával, az előző évitől különböző hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyaráz a PM jelentése.

A központi költségvetés adóssága február végéig 1237,1 milliárd forinttal növekedett és 41 934 milliárd forintot tett ki.

A költségvetés hiányát finanszírozó nettó forintkibocsátás 942,7 milliárd forint volt, a nettó devizakibocsátás 245,5 milliárd forinttal növelte a költségvetés adósságát. A forint árfolyamának a múlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése 28,6 milliárd forinttal növelte az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét. A 8669 milliárd forint értékű devizaadósság a teljes adósság 20,67 százalékát tette ki a múlt hónap végén, 0,05 százalékponttal emelkedett a múlt év végéhez képest.

Címlapról ajánljuk
Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Öt tartományban rendeznek helyi parlamenti választásokat idén Németországban, és különösen a keletiekben a radikális jobboldali AfD befutónak számít. A CDU-elnök Friedrich Merz kancellár az ellenzéki pártot a konzervatívok „legveszélyesebb” kihívójának tekinti.

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Az MNB kamatdöntő ülésére figyeltek ma főként a befektetők, délután pedig meg is kapták a várt jelzést: az MNB közel másfél év után 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát. Bár a bejelentést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az MNB nem köteleződik el kamatcsökkentési ciklus mellett, a forint nem reagált érdemben a hírekre. A magyar fizetőeszköz árfolyamában a mai nap sok irányváltás következett be, de az elmozdulások egyike sem volt igazán jelentős: az euró és a dollár jegyzése is mintegy 1,5 egységnyi sávban ingadozott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×