eur:
411.12
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Dusk Panorama of Tel-Aviv sandwiched between the Ayalon freeway and the Mediterranean sea.
Nyitókép: Ilan Shacham/Getty Images

Ezek most a világ legdrágább városai – mutatjuk a top 10-et

A tavalyi ötödik helyezett állt idén a dobogó legfelső fokára. Budapest nincs az első tízben. Kiderült, melyik a régiónk legdrágább városa.

Az izraeli Tel-Aviv megelőzte Hongkongot és Szingapúrt, és az Economist Intelligence Unit (EIU) kutatásai szerint a világ legdrágább városa lett – irja a Világgazdaság a Bloombergre hivatkozva.

Az izraeli város a tavalyi ötödik helyről először került a lakhatás költségeit világviszonylatban felmérő Worldwide Cost of Living jelentés élére, és ezzel Párizst a második helyre szorította vissza Szingapúrral együtt. Az első öt helyezett között van még Zürich és Hongkong is.

Az EIU szerint a szárnyaló sékel, illetve az élelmiszerek és a közlekedés árának emelkedése a fő oka annak, hogy Tel-Aviv az első helyre került.

Néhány további érdekesség a tanulmányból:

  • Róma esett vissza a legjobban a rangsorban, a 32. helyről a 48. helyre.
  • Teherán a 79. helyről a 29. helyre ugrott, miután az Egyesült Államok újra bevezette az Iránnal szembeni szankciókat.
  • Hongkongban volt a legdrágább a benzin ára: literenként két és fél dollár.
  • A márkás cigaretták ára átlagosan 6,7 százalékkal emelkedett.
  • A szíriai főváros, Damaszkusz továbbra is a világ legolcsóbb városa.

Upasana Dutt, az EIU megélhetési költségeket kutató részlegének vezetője szerint a következő évben várhatóan sok városban tovább emelkednek a megélhetési költségek, mivel számos ágazatban nőnek a bérek is.

A tíz legdrágább város listája:

  • Tel Aviv
  • Párizs (megosztott második helyezés)
  • Szingapúr (megosztott második helyezés)
  • Zürich
  • Hongkong
  • New York
  • Genf
  • Koppenhága
  • Los Angeles
  • Oszaka

A Worldwide Cost of Living az EIU által évente kétszer végzett felmérés, amely 173 városban 200 termék és szolgáltatás több mint 400 egyedi árát hasonlítja össze.

A régió és a magyar főváros

Budapest a 173 nagyvárost számláló teljes mezőnyben a 135. helyre került a dollárban számolt megélhetési költségek alapján, a New York-i költségszint 54 százalékával, vagyis 54-es WCOL-költségindexszel - derült ki az MTI összesítéséből.

Az EIU éves kimutatásai arra vallanak, hogy a magyar főváros a dollárban fizetett külföldi kiküldöttek számára az évek során egyre olcsóbbá vált: például hét évvel ezelőtt 67 százalékos költségszinttel éppen a 100. helyen, a 2000-es évek első évtizedének végén, 2009-ben New York megélhetési költségeinek 87 százalékával a 65. helyen állt.

Az idei listán Prága a közép-európai EU-térség legdrágább városa:

a cseh főváros New Yorkhoz mért 62 százalékos WCOL-indexével a 79. helyre került,

nyolc hellyel magasabbra az egy évvel ezelőtti listához képest.

A legolcsóbb városok

Az Economist Intelligence Unit szerdán bemutatott költséglistáján a világ legolcsóbb városa - legalábbis a dollárban fizetett külföldiek számára - a szíriai főváros, Damaszkusz, amely a New York-i szinthez mért 12 százalékos WCOL-indexével az utolsó, 173. helyre került.

A legolcsóbb tízes mezőnyben szerepel Tripoli (23), Taskent (30), Tunisz (33), Almati (35), Karacsi (36), Ahmedabad (37), Algír (38), valamint Buenos Aires és Lusaka (egyaránt 39).

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A lépés célja, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Az intézkedések a Biden-adminisztráció utolsó hónapjában történnek, és jelentős hatással lehetnek az orosz költségvetésre, de a magyar gazdaság szempontjából is izgalmas a helyzet, mivel Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet az a Gazprom szállít, akinek a szankció alá kerülő Gazprombank kezeli a pénzügyeit. Magyarország külügyminisztériuma már vizsgálja az orosz bankkal szembeni amerikai szankciók esetleges hatását, az amerikai pénzügyminisztérium azonban figyelmeztetett: aki a szankcionált bankokkal levelező kapcsolatot tart fenn, az "jelentős szankciós kockázattal" szembesülhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×