Infostart.hu
eur:
385.88
usd:
330.74
bux:
118490
2026. január 13. kedd Veronika
Dusk Panorama of Tel-Aviv sandwiched between the Ayalon freeway and the Mediterranean sea.
Nyitókép: Ilan Shacham/Getty Images

Ezek most a világ legdrágább városai – mutatjuk a top 10-et

A tavalyi ötödik helyezett állt idén a dobogó legfelső fokára. Budapest nincs az első tízben. Kiderült, melyik a régiónk legdrágább városa.

Az izraeli Tel-Aviv megelőzte Hongkongot és Szingapúrt, és az Economist Intelligence Unit (EIU) kutatásai szerint a világ legdrágább városa lett – irja a Világgazdaság a Bloombergre hivatkozva.

Az izraeli város a tavalyi ötödik helyről először került a lakhatás költségeit világviszonylatban felmérő Worldwide Cost of Living jelentés élére, és ezzel Párizst a második helyre szorította vissza Szingapúrral együtt. Az első öt helyezett között van még Zürich és Hongkong is.

Az EIU szerint a szárnyaló sékel, illetve az élelmiszerek és a közlekedés árának emelkedése a fő oka annak, hogy Tel-Aviv az első helyre került.

Néhány további érdekesség a tanulmányból:

  • Róma esett vissza a legjobban a rangsorban, a 32. helyről a 48. helyre.
  • Teherán a 79. helyről a 29. helyre ugrott, miután az Egyesült Államok újra bevezette az Iránnal szembeni szankciókat.
  • Hongkongban volt a legdrágább a benzin ára: literenként két és fél dollár.
  • A márkás cigaretták ára átlagosan 6,7 százalékkal emelkedett.
  • A szíriai főváros, Damaszkusz továbbra is a világ legolcsóbb városa.

Upasana Dutt, az EIU megélhetési költségeket kutató részlegének vezetője szerint a következő évben várhatóan sok városban tovább emelkednek a megélhetési költségek, mivel számos ágazatban nőnek a bérek is.

A tíz legdrágább város listája:

  • Tel Aviv
  • Párizs (megosztott második helyezés)
  • Szingapúr (megosztott második helyezés)
  • Zürich
  • Hongkong
  • New York
  • Genf
  • Koppenhága
  • Los Angeles
  • Oszaka

A Worldwide Cost of Living az EIU által évente kétszer végzett felmérés, amely 173 városban 200 termék és szolgáltatás több mint 400 egyedi árát hasonlítja össze.

A régió és a magyar főváros

Budapest a 173 nagyvárost számláló teljes mezőnyben a 135. helyre került a dollárban számolt megélhetési költségek alapján, a New York-i költségszint 54 százalékával, vagyis 54-es WCOL-költségindexszel - derült ki az MTI összesítéséből.

Az EIU éves kimutatásai arra vallanak, hogy a magyar főváros a dollárban fizetett külföldi kiküldöttek számára az évek során egyre olcsóbbá vált: például hét évvel ezelőtt 67 százalékos költségszinttel éppen a 100. helyen, a 2000-es évek első évtizedének végén, 2009-ben New York megélhetési költségeinek 87 százalékával a 65. helyen állt.

Az idei listán Prága a közép-európai EU-térség legdrágább városa:

a cseh főváros New Yorkhoz mért 62 százalékos WCOL-indexével a 79. helyre került,

nyolc hellyel magasabbra az egy évvel ezelőtti listához képest.

A legolcsóbb városok

Az Economist Intelligence Unit szerdán bemutatott költséglistáján a világ legolcsóbb városa - legalábbis a dollárban fizetett külföldiek számára - a szíriai főváros, Damaszkusz, amely a New York-i szinthez mért 12 százalékos WCOL-indexével az utolsó, 173. helyre került.

A legolcsóbb tízes mezőnyben szerepel Tripoli (23), Taskent (30), Tunisz (33), Almati (35), Karacsi (36), Ahmedabad (37), Algír (38), valamint Buenos Aires és Lusaka (egyaránt 39).

Címlapról ajánljuk

Ezek az emberek az életükkel játszanak – friss figyelmeztetések az időjárás miatt

A rendkívüli téli időjárással kapcsolatos sajtótájékoztatót tartott kedden az operatív törzs ülése után Mukics Dániel, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője, valamint Szanka Gábor, a HungaroMet Nonprofit Zrt. vezérigazgatója és Óberling József, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályának vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.01.13. kedd, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Az egészség az új GDP

Az egészség az új GDP

A bizonytalanságok korában a kormányok egyszerre küzdenek a költségvetés egyensúlyban tartásával és a növekedés folyamatos fenntartásának kihívásával. De vajon ilyen zord körülmények között miért érdemes teher helyett mégis inkább a gazdaság motorjaként tekinteni az egészségügyre? Dr. Peter Ahnesorg, a Roche Hungary ügyvezetőjével eredtünk a kérdés nyomába.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×