A gazdaságpolitikának a beruházások támogatására, a munkahelyteremtésre és az elveszett kapacitások pótlására kell összpontosítania; a költségvetésnek biztosítania kell ehhez a forrásokat - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter Varsóban a pénzügyminiszteri V4 ülést követő online sajtótájékoztatón.

Aláhúzta: most nem a tartalékolás, hanem az újraindítás ideje van, a támogatások túl korai visszavonása lassítaná a kilábalást, komoly kockázatot jelentene a családokra, a vállalatokra és összességében a gazdaságra.

A GDP 30 százalékát megközelítő gazdaságvédelmi intézkedések mellett is a hiány Magyarországon az uniós átlagnak megfelelően alakult, az államadóssági ráta pedig jóval az alatt maradt - jegyezte meg.

Varga Mihály hangsúlyozta: Magyarország aggodalommal figyeli a digitális adózás és a globális minimumadó körüli nemzetközi törekvéseket, félő ugyanis szerinte, hogy a valós cél, a digitális cégek megadóztatása ködbe vész, miközben globális adóemeléssel próbálkoznak a nemzetközi fórumokon.

A magyar álláspont világos, Magyarország elutasít minden olyan kezdeményezést, amely adóemelést ír elő és rontaná a magyar versenyképességet - szögezte le. Az ország számára a 9 százalékos adókulcs valódi, termelő beruházásokat jelent, az emelés több ezer magyarországi vállalkozást érintene hátrányosan, munkahelyeket is veszélyeztetne - húzta alá.

Az MTI kérdésére a pénzügyminiszter elmondta, hogy készek részt venni a globális minimáladóról szóló tárgyalások folyamatában, és úgy gondolják, hogy partnereik meggyőzhetők arról: az adóversenyt nem szabad kiiktatni. Azzal folytatta, hogy mind az OECD-, mind az uniós fórumokon ismertetni fogják a magyar álláspontot, és jelezte, hogy a visegrádi kollégáival is egyeztették álláspontjaikat. A pénzügyminiszter tájékoztatott róla, hogy a múlt heti luxemburgi Ecofin-ülést követően a témában megbeszélést folytatott a G20-ak elnökségi feladatait ellátó Olaszország képviselőjével, és abban maradtak, hogy folytatják a konzultációt.

Magyarország kormánya a visegrádi együttműködés következő elnökeként elkötelezett abban, hogy folytassa a lengyel irányítás által megkezdett munkát, az együttműködést tovább kívánja erősíteni - mutatott rá Varga Mihály. A magyar elnökség programja, a gazdasági azonosságokra és a közös értékekre-érdekekre alapoz - tette hozzá. Az együttműködési lehetőségeket többek között a gazdaság újraindításában, a jó gyakorlatok megosztásában, a pénzmosás és az adóelkerülés elleni küzdelem folytatásában látja - részletezte utalva arra, hogy kiemelt figyelmet szentelnek az adósságkezelés, a zöld finanszírozás, a pénzügyi digitalizáció és a pénzügyi tudatosság területének is.

A keddi találkozó témáiról beszélve a pénzügyminiszter megjegyezte: újraindítják a visegrádi országok gazdaságát, "azt a motort, amely a korábbi években az Európai Unió növekedésének az egyik fontos erejét adta".

Varga Mihály arra is kitért, hogy 2020-ban mind a négy visegrádi országban a gazdasági visszaesés az uniós átlagnál kisebb volt, idén pedig a gazdaságok teljesítménye megközelíti, sőt el is éri a járvány előtti szintet.

Újságírói kérdésre a pénzügyminiszter azt is elmondta, hogy az infláció megfékezéséért a legtöbbet a monetáris politika tehet Magyarországon, "ez nem a költségvetésen múlik, ez egy hibás nézet".

Amennyiben a jegybank még többet fizet be a költségvetésbe az árfolyamból származó nyereség alapján, akkor még jobban le lehet szorítani a hiányt vagy növelni lehet a beruházások mértékét - így reagált a tárcavezető a hiány mértékére vonatkozó jegybanki kritikákat firtató kérdésre. Varga Mihály úgy fogalmazott: a véleménykülönbségekből is látszik, hogy a jegybank független Magyarországon, "nincs kormányzati zsinóron".

A kormány nemzeti konzultációt indított, hogy a 18 éven felüliek elmondhassák véleményüket az újraindításról, ezt követően lehet meghatározni a hitelmoratórium szűkítésének részleteit - jegyezte meg szintén kérdésre válaszolva.