A koronavírus első hulláma nagyon erős, nagyon hirtelen sokkot okozott a munkaerőpiacon, a ledolgozott összmunkaóra tömegben mérve 9 százalékos visszaesés volt – idézi a Napi.hu a Magyar Közgazdasági Társaság online rendezvényén elhangzottakat, amelyen szakértők a koronavírus-járvány első hullámának a foglalkoztatásra és a vállalatok árbevételére gyakorolt hatásáról beszélgettek.
A felszólalók, egyebek mellett úgy vélekedtek:
alapvetően ez a válság a nagy többség számára pont azt hozta, amit a válságok általában:
az emberek elvesztették az állásukat, vagy a munkaidejük zuhant a nullára, és az is megfelelt a nemzetközi tapasztalatoknak, hogy a krízis hatásaitól leginkább a fiatalok, pályakezdők, szakképzetlenek, kisvállalkozók, és a járműipar szenvedett a leginkább. Az első hullám azonban a foglalkoztatásban a 2008–2009-es pénzügyi válságnál jóval erősebb sokkot okozott: 2009-ben a foglalkoztatás éves alapon 2008-hoz viszonyítva 3,7 százalékkal esett vissza szemben a 2020 második negyedévében a január–februári időszakhoz viszonyított 9 százalékkal (utóbbi a teljes munkaidős egyenértékesben mért foglalkoztatás).
Azt is jelentős különbségként említették a résztvevők az előző krízishez képest, hogy míg a 2008–2009-es pénzügyi válság idején inkább az elhelyezkedési esély romlott,
most az állásvesztési esély nőtt meg.
A legsúlyosabb helyzet a kisvállalkozók és az 1–10 fős cégeknél volt. Ezt a távmunka tudta valamelyest ellensúlyozni, a főiskolát végzetteknek a harmada, az érettségizetteknek az egytizede, az érettségivel nem rendelkezőknek pedig a kevesebb mint 2 százaléka dolgozott távmunkában tavasszal.
Sok cég eltűnt a statisztikából
A rendezvényen arra is rámutattak, hogy a járvány okozta válság kezdete után
sok cég egyszerűen eltűnt a KSH által összeállított negyedéves és havi ipari teljesítménystatisztikai adatbázisból, amiben a vállalatok kibocsátását és árbevételét figyeli a hivatal, kifejezetten az iparban.
Ami furcsa, hogy ez a lemorzsolódás általában 1,5-2 százalék alatt szokott lenni, 2020 nyarán viszont 5 százalék körülire ugrott ez mutató.
Elhangzott végezetül az is, hogy a válság hatásai ugyan előbb-utóbb rendeződnek, de ami velünk marad, az az alacsony végzettségűek sebezhetősége. Tehát a járványnál semmi nem hívta fel a figyelmet jobban az oktatás és az egészségügy hiányosságaira, és félő, hogy még ha lesz is valami kilábalás, ezek a problémák is velünk maradnak.
