Infostart.hu
eur:
373.42
usd:
340.13
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán
Nyitókép: Pixabay

A harmadik hullám visszavetette vállalkozók gyors talpraállási reményeit

A világ cégvezetőinek közel fele nem számít 2022-nél előbb a normál üzletmenetre való visszarendeződésre, míg a válaszadók egyharmada úgy véli, már az idén így lesz – derült ki a KPMG friss kutatásából.

Az eredmények szerint a megkérdezetteknek 45 százaléka nem tartja valószínűnek, hogy 2022 előtt visszazökkenjen az üzleti élet a normális kerékvágásba. Ezzel ellentétben a válaszadók 31 százaléka szerint ez még az idén megtörténik.

A járvány okozta változások a menedzserek 24 százaléka szerint tartós módosulásokat hoznak üzleti gyakorlatukban.

Hogyan lehet biztonságosan visszatérni a munkahelyekre?

A munkatársak átoltottsága és a régi-új munkamódszerek optimalizálása foglalkoztatja a közeljövő kapcsán leginkább a CEO-kat.

A cégvezetők 61 százaléka csak azután kezdi az irodába való visszatérés megszervezését, miután a lakosság legalább 50 százaléka már részesült az oltásban – ismertették.

A felmérés szerint a cégek csupán egyötöde kívánja az új munkatársakat zömmel távolról foglalkoztatni, ez az arány jelentősen visszaesett a tavalyi 73 százalékhoz képest. Mindössze tízből hárman terveznek olyan hibrid megoldást, amelynek a munkatársak túlnyomó többsége hetente 2-3 napot otthonról dolgozik.

A vezérigazgatók mindössze 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csökkenteni fogja az irodai területeket a világjárvány következtében, míg 2020 augusztusában a válaszadók 69 százaléka állította ugyanezt

– közölte a KPMG.

Nagy kihívás a kiberbiztonság

Az üzleti kilátásokat és kihívásokat illetően a tevékenységüket és annak sikerességét befolyásoló kockázatok élére a megkérdezett cégvezetők válaszai alapján a kiberbiztonság került. A top öt üzleti kockázat közé tartozik még a kutatás alapján a szabályozói környezet, az adókockázat, a beszállítói lánc okozta rizikó és a környezeti és klímaváltozás okozta fenyegetettség.

A CEO-k 51 százaléka véli úgy, hogy a sokszínűség és annak elfogadása lassabban valósul meg az üzleti életben, mint elvárnák.

Az ESG tényezők – környezeti (environmental), társadalmi (social) vagy irányítási (governance) - esetében a vezérigazgatók 49 százaléka szigorúbb gyakorlatot tervez – derül ki a kutatásból. Szinte valamennyi megkérdezett (96 százalék) nagyobb hangsúlyt kíván adni az ESG programok társadalmi (social) elemére. A KPMG szerint

a felsővezetők már nem külső hatásként tekintenek a klímaváltozásra, hanem ezt is úgy kezelik, mint amivel kapcsolatban konkrét teendőjük van,

és vállalatuknak is meg kell tennie mindent a lassítás érdekében. A globális felmérésben megkérdezett cégvezetők 89 százaléka a járvány hatására elért fenntarthatósági eredményeket szeretné megtartani.

Az elkövetkező 3 évben a világgazdaság növekedését illetően szkeptikusak a vállalatvezetők, 42 százalékuk számít csupán növekedésre. Saját vállalatuk jövőjét ugyanakkor optimistábban látják, 88 százalékuk prognózisában szerepel növekedés.

A könyvvizsgáló a felmérés keretében 500 cégvezetőt kérdezett meg három évre előre tekintő üzleti és gazdasági kilátásaikról, valamint az ezeket meghatározó legfontosabb trendekről február-márciusban.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Kapu Tibor: Jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak, akár a Holdon is van keresnivalónk

Magyarország második űrhajósa, Kapu Tibor tavaly nyáron 25 magyar fejlesztésű tudományos kísérletet végzett el a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A Portfolio-nak adott nagyinterjújában elmondta, hogy a hazatérés utáni váltást nehezen élte meg: ma egyszerre kutatóűrhajós, programigazgató és űrügynökség-építő, de a háromból eddig csak az elsőről tudja biztosan, hogy jó is benne. A minisztériummal szerinte jó a munkakapcsolat, a december végén lezáruló HUNOR-programot pedig az eredeti költségkeretből újabb fél évvel hosszabbítanák, hogy elkészüljön az űrtörvény és az új űrstratégia. A tervek szerint jövő nyártól már állandó űrügynöksége lehet Magyarországnak. Szerinte a Holdon is lehet keresnivalója a magyar űrkutatásnak, ugyanis a NASA az Artemis-programba több országtól várja az új kísérleteket, a magyar kutatók pedig a sugárzásméréstől a holdi kőzetből készülő téglákig több területen is szerepet kaphatnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×