eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Egy munkás a nyílászárókat gyártó nyíregyházi Realtherm Kft. új üzemcsarnokában 2017. március 24-én. A 800 milliós kapacitásbővítő beruházáshoz a társaság csaknem 364 millió forintot nyert el a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program pályázatán.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

A mi vásárlóerőnk a leggyöngébb a visegrádi országokban

Az elmúlt nyolc évben folyamatosan emelkedett a magyar átlagkereset, így a bruttó bér terén felzárkóztunk a régió országaihoz. További adócsökkentés kéne.

A régiós országok közül Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben a fizetések 2020-ban. A bérfelzárkózás folytatásához további adócsökkentésekre lehet szükség – írja a vg.hu.

A nettó keresetek vásárlóerő-paritásán érzékelhető leginkább a magyar bérek lemaradása a visegrádi országokhoz képest, a bruttó átlagfizetések többé-kevésbé már azonosak a régióban – mondta a Világgazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a hazai bérfelzárkózás aktuális helyzetéről. A visegrádi országok statisztikai hivatalainak adatai szerint 2020-ban is a cseh bruttó átlagbér a legmagasabb a térségben:

  • Csehországban 35 ezer 610 korona, azaz 498 ezer forint,
  • Lengyelországban 413 ezer forintnak,
  • Szlovákiában 407 ezer forintnak megfelelő összeg,
  • Magyarországon 403 ezer forint

volt a tavalyi bruttó átlagkereset.

A magyar 9,8 százalékkal volt magasabb a 2019-es adatnál.

Tavaly zsinórban nyolcadik egymást követő éve nőttek a fizetések, 2010 óta a bruttó átlagkereset 72 százalékkal, a reálbérek pedig mintegy 50 százalékkal emelkedtek.

Hasonlóan robusztus növekedést produkáltak a romániai fizetések is az elmúlt időszakban, ám a magyarországi bérek továbbra is meghaladják Románia mutatóit: Magyarországon decemberben 298 ezer forint volt a nettó bér, Romániában 3620 lej, azaz 271 ezer forint.

A szakszervezeti vezető rámutatott, hogy az adócsökkentés lehetne az egyik irány, amellyel tovább nőhetne a fizetések vásárlóereje. A 2016-os bérmegállapodásnak köszönhetően évről évre csökken a szociális hozzájárulási adó, amely az idén már 15,5 százalék. Ennek ellenére továbbra is Magyarországon a legmagasabb az adóék, ezért is lenne indokolt a közterhek mérséklése. Palkovics úgy látja, a kormány a szociális hozzájárulási adót vagy a személyi jövedelemadót csökkenthetné.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×