Nem túl sok olyan embert találnánk Magyarországon, aki azt érezné, hogy jobban él most, mint egy évvel ezelőtt, írja a hvg.hu emlékeztetve, hogy a 2020-as recesszió a második legnagyobb gazdasági visszaesés volt, amióta a mostani módszertannal kezdték el mérni.
De melyik szektorokat és kiket érintett legrosszabbul a válság? Ezt próbálták számszerűsíteni a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján.
Az ágazatok, ahol a legnagyobbat esett a foglalkoztatottak száma
Mint írják, amikor azon gondolkozunk, melyik ágazatban esett a legdurvábban a foglalkoztatottság, valószínűleg a legtöbben nem tippelnék be a helyes választ: a bányászatban. Persze az, hogy 2019 és 2020 utolsó negyedéve között az ott dolgozók 30 százaléka elvesztette a munkáját, „csak” 3100 embert jelent. A második legnagyobbat zuhanó ágazat, a kőolaj-feldolgozás 24,5 százalékos esése pedig 1300 embert jelent – vagyis jól látszik, hogy olyan iparágakban is hatalmas károkat okozott a válság, amelynek a kínlódása nincs látványosan a szemünk előtt. A lista harmadik helyén a ruha- és bőripar áll, az ottani 14 százalékos visszaesés már 7200 munkahelyet jelent.
Abszolút értékben a logisztika és a járműgyártás az igazi vesztes, 35, valamint 22 ezer dolgozó elvesztésével.
A lap a továbbiakban a vendéglátással és a szálláshely-szolgáltatással folytatja, kiemelve, hogy ezeken a területeken a tavalyi második negyedévben mintegy 30 ezer embert küldtek el, a lezárások feloldásával azonban 21 ezret visszavettek. Ám az év végére újra megindultak az elbocsátások – az igazán nagy kérdés az, hogy hány cég tudja kibekkelni a mostani lezárást.
Az ágazatok, ahol a fizetések a legkisebb ütemben nőttek
Egyetlen olyan ágazat van, ahol a KSH szerint még csökkentek is a fizetések (433 732-ről 426 863 forintra), megint csak a bányászat – vagyis kijelenthető, ez a szektor volt a rémes 2020 legnagyobb vesztese.
Az összes többi ágazat közül a legkisebb, 4,7 százalékos béremelkedést (239 585-ről 250 850 forintra) a vendéglátásban, turizmusban mérték.
A lap megjegyzi, akit részmunkaidőre küldtek a leállások alatt, annak a bére kiesik az adatokból. Márpedig a vendéglátásban sokan vannak így, tehát a valós helyzet ott még rosszabb lehet.
Az ágazatok, ahol még növekedést is mértek
Nem nagy meglepetés, hogy a legjobban a gyógyszeripar foglalkoztatottsága nőtt, annál furcsább viszont, hogy melyik szektorban volt a második legnagyobb növekedés: az egy évvel korábbi 23 500 helyett már 29 900 ember gondolta úgy, hogy megéri ingatlanügyletekkel foglalkozni. Ez nem az építőipart jelenti, hanem azokat, akik ingatlanok eladásából próbálnak megélni. Szintén 20 százalék fölötti növekedést mértek a pénzügyi, biztosítási munkákat végzők számában.
Ami pedig a fizetéseket illeti: a béremelésnek köszönhetően a legnagyobb, közel 20 százalékos átlagos béremelés az egészségügyben volt (egész pontosan az egészségügyet és a szociális ellátásokat egyben számolva). Kevéssel 10 százalék feletti béremelkedést mértek az építőiparban, a kereskedelemben és a logisztikában.
A hvg.hu hosszú elemzésében – egyebek mellett – kitér még részletesen az utolsó negyedév foglalkoztatási adataira, a bruttó átlagfizetésekre, a demográfia szerinti változásokra, a külföldön dolgozókra, és arra, hogy mit tesz a kormány, hogy segítsen.