Több mint 28 ezer új lakás épült Magyarországon 2020-ban, ez 11 éves rekordot jelent - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

A Központi Statisztikai Hivatal frissen közzétett adatait kommentálva kiemelte: egy év alatt 34 százalékkal több lakás épült. A miniszter kedvezőnek tartja, hogy a növekedés minden kategóriában, a városokban, a falvakban egyaránt erőteljes volt.

A természetes személyek által épített lakások aránya megközelítette az 50 százalékot, tehát

minden második lakást nem a beruházók, hanem a családok építették

- hívta fel a figyelmet Varga Mihály.

Az adatok a tárcavezető szerint azt mutatják, hogy eredményes a kormány otthonteremtési programja és célt érnek a költségvetési támogatások.

A kabinet azzal számol, hogy az év elején jelentősen kibővített otthonteremtési program, a lakásépítési áfa 5 százalékra csökkentése és a csok igénybevételének bővítése tovább fogja erősíteni az építőipart és hozzájárul a gazdaság újraindításához - mondta.

Az adatok

Tavaly 28 208 új lakás épült, 33,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 556 volt, 35,8 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben - közölte a KSH. Országos szinten az átadott lakások száma utoljára 2009-ben volt magasabb, mint 2020-ban.

Budapesten tavaly 6341 lakást vettek használatba, 8,6 százalékkal többet, mint 2019-ben. A jelentés szerint minden településkategóriában nőtt a használatba vett lakások száma: a megyei jogú városokban 55, a többi városban 31, a községekben 45 százalékkal több lakás épült az előző évinél.

A megyei jogú városokban tapasztalható erős növekedés csaknem felét három nagyváros: Debrecen, Győr és Szeged adta, ezek mindegyikében 1000-nél több új lakást vettek használatba.

A kiadott építési engedélyek száma 2020-ban számottevően elmaradt a felépített lakásokétól. Ez jelentős fordulat a korábbi évekhez képest, amikor az építési engedélyek száma még többszörösen meghaladta az új lakásokét - állapította meg a KSH.

Minden településkategóriában csökkent a lakásépítési kedv. A csökkenés a kisebb települések felé haladva mérséklődik: Budapesten 48, a megyei jogú városokban 39, a többi városban 32, a községekben pedig 14 százalékkal kevesebb lakás építését kezdeményezték, mint egy évvel korábban.

Az építendő lakások száma kizárólag egy régióban, Közép-Dunántúlon növekedett, 5,6 százalékkal. Emellett csak két megyében tapasztalható számottevő növekedés: Fejér (64 százalék) és Tolna megyében (28 százalék).

A természetes személyek által épített lakások aránya 41-ről 47 százalékra nőtt, a vállalkozások által építetteké 57-ről 52 százalékra csökkenet.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 98 négyzetméter volt tavaly, 1,4 négyzetméterrel nagyobb, mint az előző évben.