Van egy piaci szegmens, amelyet nem rázott meg túlzottan a koronavírus-válság 2020-ban, ez pedig a lakossági hitelpiac - világít rá a Világgazdaság MNB-adatokra támaszkodó csütörtöki cikke.
Lakás- és fogyasztásihitel-szerződéseket bő 2080 milliárd forint értékben kötöttek tavaly, ami 8,6 százalékos csökkenés éves viszonylatban. Csak a lakáshitelek állományában azonban 2 százalékos növekedés állt be, és meghaladta a 928 milliárd forintot - egyértelműen a csok mellé igényelhető kamattámogatott kölcsönök miatt, amelyeknek jogosulti köre 2019 után bővült is.
Ebből következően a fogyasztási hiteleknél nagyobb visszaesés van, 15,6 százalékos, annak ellenére, hogy megjelenése óta egyre keresettebb a babaváró, a növekmény csak ebben egy év alatt 30,9 százalékos.
A személyi kölcsönök zuhanása 40 százalékos volt,
ennek részbeni felelőse a THM-plafon lehet, és az e miatti óvatoskodás mind a szolgáltatók, mind a lakosság részéről.
Közben viszont nőtt a lakossági hitelállomány, tavaly decemberben már meghaladta a 8115 milliárd forintot, ami 14,2 százalékos bővülés, de ez a törlesztési moratórium miatt következhetett be, vagyis míg hitelfelvétel volt, törlesztés kevesebb.
