Drasztikusan változott a kőolaj iránti kereslet idén a koronavírus-járvány hatására, az elemzők még februárban sem prognosztizáltak ilyen mértékű visszaesést - mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában az Erste Bank olaj és gázipari elemzője, Pletser Tamás, aki szerint nem kizárt, hogy ez a keresletcsökkenés egy trendforduló előzménye is lehet.

"A világ több pontjáról hasonló híreket hallottunk. Említhetném például a kaliforniai törvénykezést, amely szerint 2030-tól nem lehet majd belső égésű motort eladni az Egyesült Államok egyik legnagyobb tagállamában vagy mondhatnám akár Kínát is, amely meglepő módon szintén meghirdetett egy jelentős zöld forradalmat. Ők ugye 2060-ra szeretnének nettó karbonsemlegesek lenni, az Európai Unió pedig 2050-től hirdette meg ugyanezt a politikát" - mutatott rá.

Úgy látja,

a mostani járvány gyakorlatilag felerősítette azt a vágyat az emberiségben, hogy egy zöldebb, élhetőbb környezetet szeretne magának.

"Másrészt az olajipari cégekre is egyre nagyobb nyomás helyeződik. Gyakorlatilag 2019-ben is már azt láttuk, hogy a befektetési iparon belül a úgynevezett ISG-vonal kezdett erősödni, ez egy angol betűszó, olyan befektetéseket takar, amely a környezetvédelemnek, a szociális érzékenységnek, illetve a vállalati irányításnak megfelel. Ezekbe a kategóriákba az olajipari cégek nem esnek bele, hiszen ugye olyan a tevékenységük, illetve olyan a termékük is, amely nagy környezeti ártalommal, környezeti terheléssel jár. Ez arra késztette elsősorban az európai olajipari cégeket, hogy meghirdessenek egy komoly változást, gyakorlatilag a BP, a Shell, de akár mondhatnám az OMV-t vagy a Molt is: elindultak egy olyan vonalon, amely gyakorlatilag ennek a kihívásnak akar megfelelni, tehát zöldebbé szeretnének válni, illetve szeretnék csökkenteni a tradicionális, fosszilis üzemanyagok terhelését, árusítását, forgalmát" - tette hozzá.

Az új technológiáknak köszönhetően közben mintegy tízszeresére nőtt az elmúlt évtizedben a kitermelhető kőolaj és földgáz mennyisége

- mondta még Pletser Tamás.

A szakértő szerint mégsem a fosszilis energiahordozók mennyisége, hanem a klímavédelmi szempontok lesznek a meghatározóak a felhasználás során.

"Mindegyik cég azt látja, hogy lesz egy pont a jövőben, amikor az ő termékeik iránti kereslet elkezd majd csökkenni, és ez a jelentős csökkenés ahhoz vezet, hogy az ő piacuk szűkülni fog, tehát erre valamit lépniük kell. Másrészt nagyon fontos az, hogy volt egy komoly reputációs kockázatuk, gyakorlatilag a világ ezeket a cégeket nevezte meg a klímaváltozás fő felelőseiként, ami egyébként valószínűleg előbb-utóbb pénzben is megjelenik náluk, mondjuk, extra adóztatás vagy bármilyen más különböző illetékek, egyéb terhek formájában. Azt gondolom, hogy ezek a vállalatok azért is kezdtek el lépni ebbe az irányba, hogy ezt a reputációs kockázatot csökkentsék, kicsit elé akartak menni annak a témának, hogy őket bűnbaknak tekintsék" - fejtegette.

Elmondta még azt is, hogy ha januártól bekövetkezik az OPEC által beígért kínálatbővülés, akkor hamarosan

akár 10-30 forinttal csökkenhet az üzemanyagok literenkénti ára a hazai kutakon is.

"Az OPEC-en belül nagyon komoly feszültségek vannak. Na most hogyha nem sikerül megegyezniük és mégis januártól ilyen nagymértékben a várható kétmillió hordót ráborítják a piacra a felek, az gyakorlatilag holnaptól kezdve már jelentős olajárcsökkenést hozhat. Tehát ha ez bekövetkezik, valószínűleg a kutaknál is 10-20-30 forinttal akár csökkenhetnek az üzemanyagárak" - ecsetelte.