Infostart.hu
eur:
362.82
usd:
323.39
bux:
147669.82
2026. november 5. csütörtök Imre
Elkerített építési terület az Erzsébet híd pesti felhajtójánál 2018. szeptember 5-én. A kéménymentes belváros projekt keretében a Főtáv Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. a Rác fürdőtől a Városház utcáig, az Erzsébet hídon át haladó stratégiai távhővezetéket épít ki.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Érdemes a geotermikus fűtési lehetőségeket is megfontolni

A fővárosi légszennyezettség csökkentéséhez jelentősen hozzájárulhat a geotermikus energia fűtési célú felhasználása – hangsúlyozta az InfoRádiónak Scherer Zsolt, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal szóvivője a hivatal most megjelentetett, több mint százoldalas Geotermikus Budapest című kiadványa kapcsán.

Magyarországon több nagyvárosban, így Győrben és Miskolcon már aktívan használják a geotermiát, és nemcsak a hagyományos célokra, vagyis hogy a gyógyfürdőket építenek a geotermikus vízkincs felhasználására, hanem távfűtésre is – mondta az InfoRádiónak Scherer Zsolt, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) szóvivője a nemrég megjelentetett, több mint százoldalas Geotermikus Budapest című kiadvány kapcsán.

"A távfűtés fejlesztése Budapesten is aktívan folyik, és ez nagyon fontos, hiszen az őszi-téli hónapok szmogjáért jelentős részben nem a közlekedés, hanem a fűtés felelős" – mondta a szóvivő. Hozzátette: nem mindegy tehát, hogy mivel fűtünk, és hogy a belső kerületeket el tudjuk-e látni távhővel, illetve, hogy miből lesz ez a távhő.

"Nagyon fontos, hogy legyen geotermikus láb is Budapesten. Erre minden lehetőség megvan"

– mondta Scherer Zsolt. Szavai szerint nagyon jó példákat láttak a fővárosi Liget-projektben, ahol a talajszondás fűtési-hűtési rendszert részesítik előnyben, és így érik el, hogy az új épületeknek ne legyen jelentős környezetterhelésük. A szóvivő szerint a családi házak esetében is egyre több helyen olvasható az, hogy a talaj hőmérsékletének felhasználásával biztosítják részben vagy teljesen a fűtést.

"Ha hőről beszélünk, nagyon fontos a helyi adottságok feltérképezése"

– hangsúlyozta Scherer Zsolt.

Kiemelte, a MEKH friss kiadványában megtalálható az is, hogy helyben milyen lehetőségek és milyen geotermikus kutak léteznek, vagyis aki fejlesztésben gondolkodik, annak hasznos olvasmány lehet.

A hőszállításnál a hőveszteség mindig jelentős tétel, ami a távhő tervezésénél is fontos kérdés. A szóvivő azonban felhívta a figyelmet arra, hogy abban a két városban, ahol már jelentős részben használnak geotermiát a távfűtésben – és meg lehet említeni akár Hódmezővásárhelyt is, ahol szintén jelen van a geotermia –, akkor már lehetséges az a mai technológia mellett, hogy nagyobb távolságból juttassanak el hőenergiát.

Elmondta azt is, hogy

a geotermiának azért van árnyoldala is, nevezetesen, hogy ahány geotermikus kútról beszélünk, az mind eltérő hőmérsékletet és eltérő vegyi összetételt is jelent, ami a felhasználást is befolyásolja.

"Az első lépés mégis az, hogy bekerüljön a közgondolkodásba hogy a téli fűtési szezon, amely a legjelentősebb részét adja a nagyvárosainkban – így Budapesten is – létrejövő szmognak is, ennek a kiváltására, csökkentésére kiváló lehetőség a geotermia" – hangsúlyozta Scherer Zsolt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

36 évvel az 1990-es rendszerváltás után megnyíltak az úgynevezett ügynökakták. De valójában mi lett most hozzáférhető, és mi az, ami továbbra is rejtve marad? Többek között erről beszélt az InfoRádióban Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója, aki szerint a nyilvántartásban lévők egy része olyan, akit nem sikerült beszervezni, de sok olyan is van, akinek a jelentései súlyos következményekkel jártak. A mintegy 150-160 ezer beszervezettből most 60 ezer név került nyilvánosságra.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×