Balog Balázs ügyvéd felidézte: az Országgyűlés két különálló törvényt fogadott el a veszélyhelyzet megszüntetése érdekében (és azóta Áder János köztársasági elnök is aláírta őket). Ezek közül az egyik esetében a képviselők – összhangban az Alaptörvénnyel – felkérték a kormányt, hogy szüntesse meg a veszélyhelyzetet. Ugyanakkor, tette hozzá a szakember, mivel a járványügyi helyzet nem szűnt meg, és számos szabálynak a fenntartására a továbbiakban is szükség van, megalkották a korábbira épülő, úgynevezett kivezetési törvényt is, aminek a célja, hogy kivezesse a veszélyhelyzetből a mindennapokat, a jogi kereteket, így megteremtve annak lehetőségét, hogy ne kelljen fenntartani a veszélyhelyzetet.

Kiemelte: a kivezetési törvénynek két fontos "lába" van: az egyik, hogy

a veszélyhelyzet idején megszületett speciális rendelkezések közül számosat törvényi erőre emel, és egyelőre 2020. december 31-ig hatályban tart.

Ezekre azért van szükség, magyarázta, mert nem lehet egyik napról a másikra jogviszonyokat érintően szabályozásokat megváltoztatni, szükséges azok alkalmazásának a fenntartása a folyamatosság érdekében. Az indokok között szerepel továbbá, hogy bármikor újra beköszönhet egy második, harmadik hullám, amikor ismételten fontos és a járványügyi védekezés szempontjából szükséges rendelkezéseket kell meghozni, amit

veszélyhelyzet hiányában azonban nem hozhat meg a kormány,

ezért szükségesek, hogy ezek most törvényi szinten kerüljenek rendezésre.

Ugyanakkor a kivezetési törvénynek van egy másik lába – tette hozzá a szakértő –, mégpedig az egészségügyi törvény meglévő szabályainak a módosítása. Emlékeztetett, az említett egészségügyi törvény jelenleg is szabályozza az egészségügyi válsághelyzetet, azonban ennek nagyon egyszerű és szűk szabályai vannak, amik

a jelenlegi járványügyi védekezéshez nem biztosítanak megfelelő kereteket.

Ahhoz pedig, hogy a kormánynak ne kelljen veszélyhelyzetet elrendelnie és ennek a normái alapján kormányoznia, szükségesnek tűnt az egészségügyi válsághelyzet szabályozásának újragondolása. Ennek eredményeként kiegészült egy új esetkörrel, lehetőséget biztosítva arra, hogy például a koronavírus-járványra hivatkozással úgynevezett egészségügyi válsághelyzetet rendelhessen el a kormány. Következésképp

a kabinet számos területen rendeletalkotási hatásköröket kap.

A legfőbb különbség a veszélyhelyzethez képest, hogy az említett jogkörök szigorúan és korlátozottan, magához a járványügyi védekezéshez kapcsolódnak, minden olyan területet érintve, amit szigorúan véve a járvánnyal szembeni védekezést, a mindennapokat érint: maszkviselés, boltba járás, adott esetben az ország különböző területei közötti közlekedés korlátozása vagy megtiltása – sorolta az ügyvéd. Minden általánosabb területet, például az adó- és társadalompolitikai kérdéseket a kormány egészségügyi válsághelyzet alatt viszont nem fogja tudni rendeletben szabályozni, ezek visszakerülnek az Országgyűléshez.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!