Infostart.hu
eur:
364.31
usd:
316.13
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Aranyrúd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján a jegybank székházában 2018. október 16-án. Az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, a döntéssel 2018 októberében a jegybank nemesfém állománya a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára emelkedett, melynek értéke mintegy 1,24 milliárd dollár.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Kamatdöntés: a koronavírusos helyzeten tartja fél szemét a monetáris tanács

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek februárban arról, hogy 0,9 százalék maradjon az alapkamat, és mínusz 0,05 százalék az egynapos jegybanki betéti kamat - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a február 25-i kamatdöntő ülésről szerdán kiadott rövidített jegyzőkönyvében.

A tanácstagok a jegyzőkönyv szerint kiemelték, hogy a januári fogyasztóiár-index meghaladta a decemberi Inflációs jelentés előrejelzését. Úgy vélik, bár az infláció átmenetileg kilépett a toleranciasávból, 2020 első negyedévének végére visszatér a sávon belülre, és az előrejelzési horizont második felében a 3 százalékos inflációs célon stabilizálódik.

A tanácstagok szerint ugyanakkor kiemelt figyelmet érdemel, hogy az elmúlt időszak gyorsan változó fejleményei milyen hatással lehetnek az inflációs kilátásokra és az azt övező kockázatokra.

Egyetértettek abban, hogy a koronavírus lehetséges hatásainak nyomon követése a következő időszakban nagy jelentőséggel bír.

Hangsúlyozták, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen horgonya az infláció, ezért amennyiben az inflációs kilátások tartós megváltozása indokolttá teszi, a monetáris tanács kész minden rendelkezésre álló eszközt alkalmazni.

A monetáris tanács tagjai nagy jelentőséget tulajdonítanak a márciusi Inflációs jelentés átfogó makrogazdasági elemzésének, amely alapján meghatározható lesz, hogy milyen mértékű lépésre van szükség az inflációs cél elérése érdekében

- áll a jegyzőkönyvben.

Januárban az infláció 4,7 százalék, a maginfláció 4 százalék, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,7 százalék volt. Az infláció év eleji átmeneti emelkedését főként az üzemanyag- és az élelmiszerárak alakulása magyarázta. A tanácstagok arra számítanak, hogy az adószűrt maginfláció 2020 első negyedévében a jelenlegi szintje közelében alakul, majd ezt követően fokozatosan mérséklődik.

Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg: az élénk belső kereslet emeli, míg a tartósan visszafogott külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét - állapította meg a testület. A monetáris tanács februárban változatlanul arra számított, hogy a magyar GDP 2020-ban 3,7, míg 2021-ben és 2022-ben egyaránt 3,5 százalékos ütemben bővülhet.

Kitekintésében a testület megállapította, hogy a világgazdaság nagy része továbbra is mérsékelt ütemben bővül. Az eurózóna nagy gazdaságainak növekedése lassult 2019 negyedik negyedévében. A növekedési kilátások változatlanul visszafogottak, és az infláció továbbra is cél alatt alakul az euróövezetben.

A nemzetközi pénzügyi piaci hangulat a testület értékelése szerint inkább romlott az előző kamatdöntés óta. A kockázatvállalási hajlandóság alakulására főként a koronavírus okozta bizonytalanság hatott.

A dollár tartósan erősödött az elmúlt időszakban, ami a globális tőkeáramlások alakulását is befolyásolja. A forint árfolyama jelentős volatilitást mutatott az előző kamatdöntés óta, miközben a bankközi hozamgörbe felfelé tolódott.

A globálisan meghatározó jegybankok kommunikációja szerint a laza monetáris politikai környezet tartós fennmaradása várható. A koronavírus terjedése tovább fokozhatja a reálgazdasági és pénzpiaci bizonytalanságokat. A vírus elterjedése a globális növekedési kilátások újbóli romlását és a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödését okozhatja - mutatott rá a testület.

Összességében a döntéshozók egybehangzó érvelése szerint a hazai monetáris politikai döntések során változatlanul az adatvezérelt és óvatos megközelítés fenntartása szükséges.

A februári kamatdöntésről készült jegyzőkönyvben felidézik, hogy a tanács decemberben a 2020 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlanul, legalább 300-500 milliárd forinton tartotta, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát, melyet az MNB rugalmasan alakít annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a monetáris tanács döntésének megfelelően alakuljon.

A swapállomány január közepe óta csökkent, ami a rövid hozamok 40-60 bázispontos emelkedését okozta. A tanács szerint a swapállomány fennmaradó szintje mellett is tovább szűkül a bankrendszeri likviditás.

Ismertetik továbbá, hogy a 2019 elején elindított növekedési hitelprogram fix (nhp fix) konstrukció keretében a részt vevő hitelintézetek január végéig több mint 400 milliárd forint összegű szerződést kötöttek a hazai kkv-kkal.

A monetáris tanács következő kamatmeghatározó ülését március 24-én tartja, amelyről április 8-án, 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli intézkedést jelentett be Magyar Péter Paksról

Egy dunai fenékküszöb azonnali építését rendelte el a kormány hosszú távú megoldásként, és készenlétbe helyeztek két 80 méteres bárkát, amit ideiglenes intézkedésként elsüllyesztenek, ha kell, a Duna vízszintjének emelése érdekében – jelentette be a miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×