eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Aranyrúd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján a jegybank székházában 2018. október 16-án. Az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, a döntéssel 2018 októberében a jegybank nemesfém állománya a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára emelkedett, melynek értéke mintegy 1,24 milliárd dollár.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Kamatdöntés: a koronavírusos helyzeten tartja fél szemét a monetáris tanács

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek februárban arról, hogy 0,9 százalék maradjon az alapkamat, és mínusz 0,05 százalék az egynapos jegybanki betéti kamat - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a február 25-i kamatdöntő ülésről szerdán kiadott rövidített jegyzőkönyvében.

A tanácstagok a jegyzőkönyv szerint kiemelték, hogy a januári fogyasztóiár-index meghaladta a decemberi Inflációs jelentés előrejelzését. Úgy vélik, bár az infláció átmenetileg kilépett a toleranciasávból, 2020 első negyedévének végére visszatér a sávon belülre, és az előrejelzési horizont második felében a 3 százalékos inflációs célon stabilizálódik.

A tanácstagok szerint ugyanakkor kiemelt figyelmet érdemel, hogy az elmúlt időszak gyorsan változó fejleményei milyen hatással lehetnek az inflációs kilátásokra és az azt övező kockázatokra.

Egyetértettek abban, hogy a koronavírus lehetséges hatásainak nyomon követése a következő időszakban nagy jelentőséggel bír.

Hangsúlyozták, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen horgonya az infláció, ezért amennyiben az inflációs kilátások tartós megváltozása indokolttá teszi, a monetáris tanács kész minden rendelkezésre álló eszközt alkalmazni.

A monetáris tanács tagjai nagy jelentőséget tulajdonítanak a márciusi Inflációs jelentés átfogó makrogazdasági elemzésének, amely alapján meghatározható lesz, hogy milyen mértékű lépésre van szükség az inflációs cél elérése érdekében

- áll a jegyzőkönyvben.

Januárban az infláció 4,7 százalék, a maginfláció 4 százalék, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,7 százalék volt. Az infláció év eleji átmeneti emelkedését főként az üzemanyag- és az élelmiszerárak alakulása magyarázta. A tanácstagok arra számítanak, hogy az adószűrt maginfláció 2020 első negyedévében a jelenlegi szintje közelében alakul, majd ezt követően fokozatosan mérséklődik.

Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg: az élénk belső kereslet emeli, míg a tartósan visszafogott külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét - állapította meg a testület. A monetáris tanács februárban változatlanul arra számított, hogy a magyar GDP 2020-ban 3,7, míg 2021-ben és 2022-ben egyaránt 3,5 százalékos ütemben bővülhet.

Kitekintésében a testület megállapította, hogy a világgazdaság nagy része továbbra is mérsékelt ütemben bővül. Az eurózóna nagy gazdaságainak növekedése lassult 2019 negyedik negyedévében. A növekedési kilátások változatlanul visszafogottak, és az infláció továbbra is cél alatt alakul az euróövezetben.

A nemzetközi pénzügyi piaci hangulat a testület értékelése szerint inkább romlott az előző kamatdöntés óta. A kockázatvállalási hajlandóság alakulására főként a koronavírus okozta bizonytalanság hatott.

A dollár tartósan erősödött az elmúlt időszakban, ami a globális tőkeáramlások alakulását is befolyásolja. A forint árfolyama jelentős volatilitást mutatott az előző kamatdöntés óta, miközben a bankközi hozamgörbe felfelé tolódott.

A globálisan meghatározó jegybankok kommunikációja szerint a laza monetáris politikai környezet tartós fennmaradása várható. A koronavírus terjedése tovább fokozhatja a reálgazdasági és pénzpiaci bizonytalanságokat. A vírus elterjedése a globális növekedési kilátások újbóli romlását és a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödését okozhatja - mutatott rá a testület.

Összességében a döntéshozók egybehangzó érvelése szerint a hazai monetáris politikai döntések során változatlanul az adatvezérelt és óvatos megközelítés fenntartása szükséges.

A februári kamatdöntésről készült jegyzőkönyvben felidézik, hogy a tanács decemberben a 2020 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlanul, legalább 300-500 milliárd forinton tartotta, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát, melyet az MNB rugalmasan alakít annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a monetáris tanács döntésének megfelelően alakuljon.

A swapállomány január közepe óta csökkent, ami a rövid hozamok 40-60 bázispontos emelkedését okozta. A tanács szerint a swapállomány fennmaradó szintje mellett is tovább szűkül a bankrendszeri likviditás.

Ismertetik továbbá, hogy a 2019 elején elindított növekedési hitelprogram fix (nhp fix) konstrukció keretében a részt vevő hitelintézetek január végéig több mint 400 milliárd forint összegű szerződést kötöttek a hazai kkv-kkal.

A monetáris tanács következő kamatmeghatározó ülését március 24-én tartja, amelyről április 8-án, 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.

Címlapról ajánljuk
Gyenesei Leila: új vezetéssel és más szemlélettel nagy lendületet kaphat az öttusa

Gyenesei Leila: új vezetéssel és más szemlélettel nagy lendületet kaphat az öttusa

Tizenkét év után lett újra magyar tagja a Nemzetközi Öttusa Szövetség elnökségének, miután Gyenesei Leilát beválasztották az irányító testületbe a tisztújító kongresszuson. A világbajnok öttusázó az InfoRádióban elmondta: a sportág népszerűbbé és jobban eladhatóbbá válhat azzal, hogy a lovaglás helyére bekerült az akadályverseny a számok közé.

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×