Megszűnt a hatósági határozatok elleni fellebbezés lehetősége a társadalombiztosítási ügyekben 2020. március elsejével - hívta fel a figyelmet az Adózóna elemzésére a hvg.hu. Mostantól nem lehet fellebbezést benyújtani:

• táppénz,
• csecsemőgondozási díj,
• gyermekgondozási díj,
• örökbefogadói díj,
• baleset üzemiségének elbírálása,
• baleseti táppénz
• utazási költségtérítés-térítésének

ügyében meghozott kormányhivatali döntéssel szemben. Csak közigazgatási perben (azaz bíróságon) lehet jogorvoslattal élni. A lap szerint ezzel

szűkült az ügyfelek jogorvoslati joga.

Az új perrendtartás szerint ráadásul a közigazgatási per megindításához keresetlevelet kell benyújtani, amelynek szigorú tartalmi és formai követelményei vannak, szemben egy fellebbezéssel. Ezért

ha az ügyfél ügyvéd, társadalombiztosítási szakértő, vagy mindkét fél segítségét igénybe veszi, akkor ez jelentős többletköltséggel jár számára.

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszüntetésével 2020. április 1-jétől közigazgatási perekben első fokon nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Győri Törvényszék, Veszprémi Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Debreceni Törvényszék) jár el regionális illetékességgel, ahol ráadásul aligha lesz specializáció, azaz kétséges, hogy minden ügynél az egyes szakterületek apró részleteiben jártas bíró tárgyalja majd a jogvitákat. Szemben az eddigi gyakorlattal, amikor a fellebbezésnél adott ügytípusok kerültek a másodfokon dolgozó, adott témakörben jártas szakemberekhez.

Mivel csak nyolc törvényszék jogosult eljárni, így nagy a valószínűsége annak, hogy az illetékes törvényszék az ügyfél lakóhelyétől távol fekszik.

Amennyiben tárgyalásra kerül sor, és azon az ügyfél – adott esetben annak jogi képviselője – is részt vesz, akkor a távolságra tekintettel számolni kell az ehhez kapcsolódó további kiadással is.

Míg a fellebbezés kapcsán általában viszonylag rövid idő alatt megszületett a döntés, addig egy közigazgatási per akár több évig is eltarthat.

Társadalombiztosítási ügyekben ráadásul az ügyfelek többsége vagy idős, vagy beteg, vagy gyermekét gondozó szülő, aki a nyugdíjas éveire, a betegségének idejére, illetve a kisgyermekének gondozása kapcsán – azaz adott élethelyzetben, a társadalombiztosítási ellátásra rászorultan – tart igényt a jogszabályban foglalt ellátásának mielőbbi folyósítására. Így például előre nem látható, hogy mikor kerül sor a táppénzigénye kapcsán benyújtott keresetlevél elbírálására és így a táppénz folyósítására.